Régi idők fenegyerekei: Dave Aldana

Ma már nincs annyi átjárás a szakágak között, hogy valaki egyszerre több műfaj fenegyereke lehessen, de a hetvenes években még nyitva voltak a kapuk - akkoriban még bevett volt, hogy Giacomo Agostini ugyanabban az évben két kategóriában, 350-ben és 500-ban is megnyerje a GP-t. Aldana is ilyen sokoldalú fenegyerek volt, aki oválpályás dirt tracktól kezdve motokrosszon át superbike-ig mindenhol megmutatta magát.

Dirt track versenyzőként a sok balesete miatt nem lett bajnok, de folyamatosan számolni kellett vele, ha rajthoz állt. A nézők imádták a mindent vagy semmit stílusát, a nemzeti bajnokságban háromszor végzett a harmadik helyen. Még egy szempontból kilógott a mezőnyből: extravagáns stílusa vonzotta a rajongókat. Mit is értünk extravagáns stílus alatt? Ezt:

A csontvázas bőrruha Aldana védjegye lett, ugyanúgy, ahogyan Giovanni Busseinek a cowboy outfit - a Vanson a visszavonulása után is sokáig gyártotta Skeleton mintás overálokat.

Aldana a hetvenes évek végén otthagyta az agyagpályát, aszfaltra váltott, és az eredmények sem maradtak el, először Suzukival hozta a győzelmeket, aztán Kawasakira váltott, és Eddie Lawson csapattársaként ment. A Kawánál nagyon örültek neki, mert értett a motorok beállításához - állítólag egyszer Lawson csak annyit mondott a szerelőknek, hogy minden legyen úgy a motorján, mint Aldenáén.

Karrierjének csúcsa 1981 volt, amikor a Honda gyári csapatával elindult az Endurance világbajnokságon, és Mike Baldwinnal meg is nyerték a nyolcórást Suzukában. A győztes év után még ott marad a endurance-ban, és az Elf Team elöl-hátul egykarú versenymotorján dolgozott, ami nem volt hülyeség, mert így a tankolás és a gumicsere megvolt öt másodperc alatt, de hiába voltak jók a bokszban, a váz nem stimmelt, nem volt kellően kezes a motor.

Aldena pályafutása végén négy amerikai superbike bajnoki címmel vonult vissza.