Ettől mindenki szerelembe esik

2011.11.03. 11:04 Módosítva: 2011-11-03 11:05:22

Néhány napja még azon bosszankodtunk, hogy az MV Agusta már megint egy beetető videóval kínálgatja új csodamotorra, az F3 675-re váró közönséget. Most mindent megbocsájtunk, mivel az apró olasz motorgyár már a jövő heti milánói EICMA motorkiállítás előtt bemutatta legszebb kincsét.

Régóta tudtuk, hogy a háromhengeres sportgép formája nagyon hasonlít az F4 1000-re, amely nagyjából a cég kilencvenes évekbeli sikermodellje, az F4 750 alakját örökölte, így a Ducati 916-ot is jegyző Massimo Tamburini által rajzolt formák mára a márka védjegyévé váltak.

Bár nem tudjuk mivel készülnek a japánok 2012-re, mégis meg merjük kockáztatni, hogy az F3 675 lesz a következő szezon legizgalmasabb középkategóriás sportmotorja. A konstrukció minden tenyérnyi területen rettentő izgalmas megoldásokat rejt, melyek közül többet az MV alkalmaz először ebben a mezőnyben.

A puszta számadatoknál sokkal érdekesebb az MVICS (Motor & Vehicle Integrated Control System), vagyis az integrált motorvezérlési rendszer. Az kormánykapcsolókkal vezérelhető központi elektronika négyféle, előre beállított teljesítménykarakterisztikát ismer, de képes tárolni egy szabadon kalibrálható beállítást is. Az első, hatszázas sportmotorra szerelt kipörgésgátló nyolcfokozatú, így a teljes védelemtől a versenyzőknek ajánlott csekély beavatkozási szintig biztosan minden helyzethez lesz megfelelő kombináció.

Az F3 képességei tovább fokozhatók, hiszen kínálnak hozzá a kipörgésgátlóval, illetve a motorvezérlő elektronikával kommunikáló dőlésszenzort, rajtelektronikát, illetve a MotoGP-ben már régóta használt egykerekezésgátlót is. Akinek ez sem elég, vagy valóban versenyezni szeretne a 675-tel, az váltóasszisztenssel egészítheti ki a felsorolt funkciókat. Ennél többet ma nagyon kevés motorgyártó kínál, kérdés, hogyan működik majd mindez a gyakorlatban.

A már korábban beharangozott háromhengeres blokk nagyon pörgős. Furat-löket aránya 79x45,9 milliméter, vagyis még az egyetlen összehasonlítási alap, a Triumph Daytona 675 blokkjánál is rövidebb löketű, az 74x52,3 mm értékekkel készül. A két motor teljesítménye mégis azonos, a Daytona 125 lőerős, a végletekig kihegyezett F3 csúcsteljesítménye pedig 126 lóerő, amelyhez háromhengerestől szokatlanul magas, 14500-as fordulatszám tartozik. A gép tömege  173 kiló, vagyis ez a motor az egyik legkönnyebb a hatszázasok közt, persze csekély eltérés mellett. A háromhengeres elrendezés a kanyargós pályákon és országutakon is kedvezhet az F3-nak, ilyen körölmények közt érezhető ugyanis igazán, mennyire rugalmasan viselkedik kigyorsítás közben, a négyhengeresekhez képest.

A fantasztikus olasz sportgép alapváltozata elől 43 milliméter belsőcső átmérőjű Marzocchi teleszkópvillákkal készül, Brembo radiális féknyergek lassítják, a szintén radiális főfékhengert viszont a Nissin szállítja.  Nem lenne MV az MV, ha nem ígérnék már most a komolyabb futóművel szerelt, speciális fényezéséről felismerhető Serie Oro kiadást. Érdekes ugyanakkor, hogy különkiadás már decembertől kapható lesz, míg a nagyjából 3,5 millió forintnyi euróért kínált tömegmodellt januártól lehet majd megrendelni.

Végül a napi betevő libabőr. A francia Moto Station portál videóján az MV F3 675 utolsó gyári tesztjeinek egyike látható.