Futóművet cserélt a Speed Twin 900 alatt a Triumph

Biztos csak az apukakorúság mondatja velem, de mindig jóleső háttérbe húzódással konstatálom, amikor sikerül a megfelelő motort a megfelelő tesztpilótával összeügyeskednem; így aztán megmaradt az a hideg nyárelői nap, amikor Bercivel összefutottunk motort fotózni a Hajógyári szigeten. Ahogy a K-híd felől ereszkedett, messziről látszott, ahogy a motor és a motoros összhangban van. Nehéz ezt máshogy magyarázni, ez egyfajta kisugárzás, ahogy látványosan jól érzi magát valaki egy motoron. Nem tévedtem: Berci imádta a Triumph Speed Twin 900-at. Beütött neki a régi forma, a kezelhetőség, a lélek, meg az olyan pici részletek, mint a régimódi hangulatot árasztó barna gyertyapipa.

2025-re, tehát a következő évre a Triumph frissített egyet a Speed Twin 900-on, és az a gyanúm, hogy ha az előzővel kvázi szerelembe esett Berci, akkor a következőt néhány éven belül valahogy kigazdálkodja a családi költségvetésből. A motorblokkhoz nem nyúltak érdemben, ugyanazt a 65 lóerőt adja le 3800-as fordulaton és ugyanabból a 80 Nm forgatónyomatékból dolgozik, mint elődje. Futómű és dizájn tekintetében viszont történt változás.

Méghozzá az első és a hátsó traktusban is. A korábbi hagyományos villákat fejenálló (USD) darabok, hátul pedig külső gáztartályos Marzocchi rugók kerültek, miközben a lengővillát egy teljesen új, az előzőnél könnyebb, alumínium darabra váltották. A gyártó szerint összességében könnyebb kezelhetőséget, jobb úttartást várhatunk, miközben a komfortérzet nem sérül.

Az első fék maradt négy-, a hátsó pedig kétdugattyús darab, de azokról eltűntek a Brembo feliratok. Helyüket sajátmárkás logó nélküli nyergek váltották, a féktárcsa mérete viszont 320 milliméterre nőtt.