Márquez felmosta a mezőnnyel a texas-i pályát

2017.04.25. 17:37
Be kell vallanom, aljas módon szurkoltam a texasi nagydíjon: ezúttal Márqueznek. Néhány évvel ezelőtt, nagy gondolkodók a világvége eljövetelét jósolták olyan állításokkal, hogy Anglia kilép az Európai Unióból, Trump lesz Amerika elnöke, Marine Le Pen pedig megnyeri a francia elnökválasztást.

Kettő már teljesült, Le Pen is bejutott a második fordulóba, így szalmaszálként olyan mentőövet dobtam magamnak, ha Márquez nyer Austinban, talán még minden rendben lehet. A papírforma beigazolódott, a hondások domborítottak. Ezúttal nemcsak Márquez, Pedrosa is, bár utóbbi gumiválasztása nem volt szerencsés, előre médiumot szereltetett, bízva abban, hogy a futam elején képes meglógni, de a terv végül nem sikerült. Bravúrosan berajtolt az élre, de aztán Márquez és Rossi is elmentek mellette.

Márquez maradt a jól bevált kemény keveréknél, és immáron ötödik alkalommal nyert Texasban, ami annyit jelent, hogy a pályán rajta kívül még soha senki ebben a kategóriában. Szeplőtelen románc, talán így jellemezhetnénk. A legnagyobb kérdés talán mégis az volt, láthatunk-e Márquez-Viñales szuperrangadót vasárnap este. Sokat sejtető volt, hogy a hétvége során úgy tűnt, Viñales fejében valami átalakult. Mintha nyolcadik kerületi zsiványból budai úri fiúvá változott volna, nagyjából úgy mutogatott csapattársának, miután Rossi tőle független okokból nem vette észre a gyors körön érkező spanyolt.

A végén ugyan megbeszélték, és gesztus értékkel mindenki mindenkivel kezet fogott, de gyanítom, Viñales-nek szólt a csapatvezetés: ennyire talán mégse, mert az öreg müzli helyett téged fal fel reggelire. Maverick a futam előtt nyugodtnak tűnt, de a rajt után megbomlott a béke. Talán először került közelharcba, amely még számára is szokatlan volt, meg kellett küzdenie a vehemens Lorenzóval, majd Zarco is szurkálta. Kicsit olyannak tűnt kívülről, mintha aranycipős profi ökölvívóként alapos verést kapott volna a ringbe vezető úton, miközben szól a bevonuló zene.

A csatákat végül rendezte, de a nagy igyekezetben futam közben – a Yamahával először – hibázott. Nem nagy dolog, bárkivel előfordulhat, nem téma, nyugtázhatnánk, de ezt követő nyilatkozatai mégsem adnak ilyesmire okot. Egyértelműen mentesítette magát az eset alól, a gumikra panaszkodott, és sejttette, hogy valami simlisség is lehetett a dologban. A Yamaha vezetésének gyorsan be kell szereznie egy remek sportpszichológust, hogy mielőbb talpra álljon, hiszen nagyon is alkalmas egyébként a világbajnoki címre.

Kiegyensúlyozott teljesítményének, és utolsó körökben bemutatott, Pedrosát lelépő parádés motorozásának köszönhetően Rossi (harmincnyolc) vezeti a tabellát. Az önök szája is tátva maradt, ugye? Más kérdés, hogy az újonc Zarco a Doktor orra alá is borsot tört, nem is keveset. Egy sikánban bemutatott előzési kísérletének következtében Rossi mentett, letért az ideális ívről, levágta a kanyart így jogtalan előnyhöz jutott. Ezért végül 0,3 másodperccel büntették.

Rossi a futam utáni sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a franciának legközelebb jobban kell ügyelnie, mert ez itt nem a középsős Moto2-esek délutáni szabadfoglalkozása. A vélemények eltértek, bár úgy gondolom, az olasz kissé talán túlreagálta, sokkal meredekebb helyzetekben is korrigált már, és okozott már ő is hasonlóakat.

A Ducatinak most sem jött ki a lépés, bár mindkét versenyzőjük befejezte a futamot. Míg Dovizioso a hatodik helyen, Lorenzo a kilencediken ért célba, de feltételezem, a mallorcai a viszonylag jónak mondható hatodik rajthelye után ettől kicsit jobb eredményre számított.

Zarco kezdeti fellángolása végül alább hagyott, a futam végén még Crutchlow is megelőzte, így az angol mögött ötödik lett.

Csak egy sörci

Az ittas vezetés eddig teljes mértékben tabu volt a motorversenyzésben. Arról ugyan régóta érkeztek hírek, hogy egy-egy spangli miatt versenyzőket kizárnak, eltiltanak. A leghírhedtebb sztori talán pont a legnagyobb őstehetség, Anthony Gobert köré épült. Az ausztrál sokak szerint a világ egyik legnagyobb ikonja lehetett volna, ha nem bukik le folyamatosan vagy fűvel, vagy kokainnal, és tény, hogy ezek szerint még bódult állapotban is rommá vert mindenkit. Más kérdés, a néhány évvel ezelőtt megszellőztetett, egykori Ferrari csapatorvos által kirobbantott botrány, aki állította, hogy pár évtizeddel korábban (?) a versenyzők kokaint kaptak a futam előtt, hogy felpörögjenek. Ismét más kérdés, hogy nem is olyan rég, bizonyos szemtanúk láttak bizonyos autósportban ismert csúcsversenyzőt spanglit szívni két csapatkamion között. És ismét más kérdés, hogy melyik versenyző mit fogyaszt adott esetben két futam között Ibizán.

Ugye senkit nem kell emlékeztetni James Hunt és Barry Sheene sztorijára? Ha igen, ha nem, ha tetszik, ha nem, attól függetlenül, hogy már nem a hetvenes éveket éljük, le kell szögeznünk, ezek a srácok még ma is pont akkora állatok, a szó jó értelmében, mint amilyenek voltak negyven évvel ezelőtt. A körülmények ránézésre ugyan biztonságosabbak, de soha senki nem lesz igazán biztonságban, amíg háromszáz felett egy falatnyi bőrruha és némi protektor a védelem. Mert nincs az a páncél, ami ekkora sebességnél megvédene bárkit.

Mi a helyzet a piával?

Ugye önök ismerik a finn legendát, Raikkönent? Ugye arra is emlékeznek, amikor egy kötélkiszedővel hadonászva lezúgott csaknem egy hajó fedélzetéről Monacóban?

Nos, igen, a MotoGP-ben sem ritka, hogy a verseny előtti szombaton, éjjel kettő magasságában bizonyos versenyzők bizonyos társasággal még elkortyolnak egy pohár habzó bort. Bár ez közel sem azt jelenti, hogy a rajtrácsra, mattra beállva gurulnak fel. Sokkal inkább kétségbeestem, amikor a januári jégmotor versenyen, akadt olyan hobbimenő, aki négy pohár forralt bor után vágott neki a távnak, de megtörtént az is, épp a tavalyi, biarritzi flat track versenyen, hogy egy általam nagyon tisztelt ex-GP menő nagyjából tíz üveg kis Heineken után állt rajthoz a döntőben. Félreértés ne essék, valószínűleg még Zacher Gábor közvetlen támogatásával is jobban motorozott volna tőlem, de talán mégsem helyes így motorra ülni. A szonda jó dolog.

MotoGP Austin 2017
Végeredmény
1. Marc Marquez SPA Repsol Honda Team
2. Valentino Rossi ITA Movistar Yamaha MotoGP
3. Dani Pedrosa SPA Repsol Honda Team
4. Cal Crutchlow GBR LCR Honda
5. Johann Zarco FRA Monster Yamaha Tech3
6. Andrea Dovizioso ITA Ducati Team
7. Andrea Iannone ITA Team Suzuki Ecstar
8. Danilo Petrucci ITA Octo Pramac Racing