2017.05.09. 14:13
Az improvizálás művészete. Talán így jellemezhetjük leginkább a 2017-es MotoGP szezont. Az amerikai nagydíj után, Rossi vezette tabellával érkezett a mezőny Európába, és sokan már a tenyerüket dörzsölték, ez bizony a Doktor éve, mert a szívének kedves pályák még csak most következnek.

Viszont újfent igaz, a papírforma nem létezik, legalábbis ráömlött a tinta. Arra talán senki nem számított, hogy a gyári Yamahák nem boldogulnak majd a Michelin abroncsokkal, és vért izzadva sem sikerül dobogóra állniuk, ahogy arra sem, a Hondák ezúttal is birtokba veszik a pályát. Már az időmérőn is sejthettük, valami nem stimmel a yamahások háza táján, de az edzés gyakorlás, a verseny vasárnap kezdődik, mondhatnánk. A helyzet viszont nem változott, altatás nem történt, a Hondák vasárnap is robbantak. Ezúttal viszont nem Márquez, hanem Dani Pedorsa volt a Repsol alakulat főkolomposa.

3000

Háromezer – a bűvös szám. A hétvégén a Gran Prix történetének háromezredik nagydíját futották, ezúttal a királykategória mezőnye, és már tudjuk, a győztesnek járó megtiszteltetés Dani Pedrosát érte. Érdekesség viszont, hogy az ezredik nagydíjgyőzelem Angel Nieto nevéhez kötődik, aki 1975-ben, a Hockenheimringen nyert, míg a kétezredik futamot megnyerő versenyző Mick Doohan volt Szuzukában 1997-ben. A sors pikantériája, hogy eltelt azóta ezer nagydíj, és húsz év, de a győztes motor változatlanul egy Repsol Honda.

A Yamahák szenvedése viszont megér néhány gondolatot. A stratégián változtatni kellett, mert az emelkedő hőmérséklet miatt senki nem merte bevállalni előre a médium abroncsokat, helyette szinte mindenki a keményre voksolt, Viñalest és Rossit is beleértve. A futam során viszont tisztán látszott, ezúttal esélyük sincs, a verseny harmadánál már körvonalazódni kezdett, a két legény annak is örülhet, ha befejezi a futamot. Viñales újra egy titokzatos tapadáshiányt emlegetett az első abroncsok tekintetében, míg Rossi egész hétvégén panaszkodott, valamiért nem sikerül megtalálni a beállításokat, és az aszimmetrikus hátsó abroncsok csak rontottak a helyzetén. A pályán öt bal, és nyolc jobbos kanyar található, így Rossi hátsó gumijának bal oldala állítólag teljesen elszállt, és az egyenesekben tapasztalt állandó túlpörgés megpecsételte a sorsát. A jelenség már a tavalyi évben is megfigyelhető volt, de akkor még valahogy sikerült orvosolni a helyzetet.

Talán sokat elárul, hogy Zarco, aki Rossi tavalyi motorját használja, előre is megkockáztatta a médium keveréket, és mindkét gyári motort legyőzve a negyedik helyen ért célba. További érdekesség, hogy sokan aggódtak a szárnyak elhagyása végett, noha többen állították azt is, hogy a Jerezben tavaly felbukkanó hátsó abroncs túlpörgése a szárnyak leszorító ereje miatt lehet. Ma már tudjuk a választ, hogy a felvetés helytelen volt, sőt olyannyira, hogy az idei győztes Pedrosa két másodperccel gyorsabban teljesítette a távot, mint tavaly Rossi.

Pedrosa motorozására azt hiszem szavak nincsenek, és feleslegesek, egyszerűen zseniális volt, bár tény, hogy gumiválasztása eltért csapattársától. Míg ő hátra médium gumikat, Márquez a keményebb keveréket szereltette, bár nem vagyok benne biztos, hogy bárki meg tudta volna állítani a hétvégén. Egyszerűen így van kódolva fejben, ha igazán gyors, akkor szinte verhetetlen. Crutchlow Márquezt utánozva szintén kemény hátsó abronccsal indult, és minden esélye megvolt a dobogószerzésre, de hibázott és bukott.

Talán ezen a ponton emelhetnénk ki az e heti MotoGP evangélium témáját, a testbeszédet. Míg a Repsol Honda mindkét versenyzőjéről lesírt, hogy sztoikus nyugalommal versenyeznek, és Márquez szeme előtt az összetett hátrány ledolgozása a cél, mindezt kellő magabiztossággal, addig Crutchlow saját magát helyezte olyan nyomás alá a jól sikerült kvalifikációt követően, hogy szinte borítékolni lehetett a bukást. Amikor ketten rángatták a mellé érkező esernyőtartó lányt, amiért az véletlenül a hátához ért, sejteni lehetett, túltolta gondolatait.

Johann Zarco motorozása teljesen egyértelmű és határozott volt, amelyen talán sokat segített, hogy szinte mindenki kiállt mellette, miután legutóbb Rossi megpróbálta móresre tanítani verbálisan. Ez mindössze annyit eredményezett, hogy Zarco önbizalma megjött, ezúttal nem hagyott kétértelmű előzéseket, magabiztosan törtetett előre, és sokáig úgy tűnt, még a dobogó is meglehet. Egyszóval gyönyörűen versenyzett. Andrea Iannone ezúttal is hozta önmagát (esett), viszont Jorge Lorenzo feltámadása egyértelműen a hétvége hősévé emelte a harmincadik születésnapját ünneplő mallorcait.

Lorenzo motorozására nem lehetett panasz, és zsenialitását kellőképpen tükrözi, hogy már Jerezben képes volt dobogóra állni a Ducatival. A mozgásáról talán nem derültek ki messzemenő információk, de a Ducati főmérnökéről, Gigi Dall’Ignáról lesírt a nyugalom, és Lorenzo motorozását látva már a futam közben pontosan tudta, este ünnepelni kell. Nem volt kétsége afelől, hogy versenyzője dobogós eredményt fog szállítani, és talán annak a terhe is lehullott a válláról, hogy egyik reggel lófejjel az ágyában ébred, amiért ennyit fizettek Lorenzónak.

Viñales motorozásán egyértelműen az óvatosság jegyei mutatkoztak meg, hiszen Austin után már ő is tudja, pont annyira sebezhető, mint bárki más a mezőnyben, így a felesleges kockázatvállalás helyett, inkább csak pontokat akart menteni. Rossi persze e téren is külön fogalom, amikor érezte, hogy versenyének lőttek, olyan előzékenyen engedett el maga mellett mindenkit, ahogy arra csak egy kilencszeres világbajnok lehet képes.

A biztonság az első

Aki járt már MotoGP versenyen, tudja, miként rodeóznak gyakran a biztonsági szolgálat emberei az erre a célra szánt brutálisan erős biztonsági autókkal. Többször voltam szemtanúja olyan esetnek, ahol csak hajszálon múlt, hogy a pályán vitézkedő sofőrök nem karamboloztak. A hétvégén, Jerezben viszont megtörtént a sajnálatos eset, amely egy ideje érett, a legnagyobb kár azonban mégiscsak az, hogy a balesetet a Dorna biztonsági részlegének vezetője, az egykori ötszázas világbajnok, Franco Uncini okozta. Az olasz ex-versenyző szakember állítólag elég nagy sebességgel szállt el, és csapódott palánknak, olyannyira, hogy az eset után kórházba kellett szállítani. Állítólag megúszta néhány töréssel, de a helyzet mégis elgondolkodtató. Uncini volt egyébként az a versenyző, aki még karrierje során életveszélyes sérüléseket szenvedett, amikor 1983-ban Assenben, lerepült a fejéről a sisak, miután Wayne Gardner már nem tudta elkerülni az ütközést, és a fejének hajtott.

És szépen lassan, megérkeztünk a hétvége talán legfurcsább esetéhez, amikor Alvaro Bautista nagy igyekezetében magával sodorta Jack Millert, aki az eset után odarohant a spanyolhoz a sóderágyban, és fellökte. Persze nem titok, Miller egy kemény, kútfúró, ausztrál farmer fia, aki megtanulta mi a rend és a fegyelem. Továbbá a melírozott férfi haj látványa talán pont olyan indulatokat vált ki belőle, mint Vlagyimir Putyinból egy moszkvai meleg felvonulás, de az indokolatlan fizikai abuzálás nem a versenypályára való. Millert egyébként ezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte a versenybíróság.

A jerezi futam összességében kellemesen nézhető volt, és már tudjuk, nem feltétlenül Valentino Rossi, vagy akár a Yamaha pályája, és azt is, hogy a Michelinre még irgalmatlan mennyiségű munka vár. Abban is egészen biztos vagyok, hogy a Yamaha gyár vezetői protokoll reggelivel várták a francia abroncsgyár illetékeseit, hiszen a futam legnagyobb vesztesei mégiscsak ők voltak. Biztosnak tűnő vezetésüket veszítették el a bajnokságban, ha szabad egyáltalán ilyet mondani a szezon elején.

Továbbá nem tudom megfigyelték-e, a KTM szépen lassan, de eléggé magabiztosan lépeget egyre feljebb és feljebb, Smith a pontszerző tizennegyedik helyen végzett, és Pol Espargaro is jó eredményt érhetett volna el, ha nem bukik. Volna viszont nincs, ezt tudjuk.

MotoGP Jerez 2017
Végeredmény
1. Dani Pedrosa SPA Repsol Honda Team
2. Marc Marquez SPA Repsol Honda Team
3. Jorge Lorenzo SPA Ducati Team
4. Johann Zarco FRA Monster Yamaha Tech3
5. Andrea Dovizioso ITA Ducati Team
6. Maverick Vinales SPA Movistar Yamaha MotoGP
7. Danilo Petrucci ITA Octo Pramac Racing
8. Jonas Folger GER Monster Yamaha Tech3