Kettő vagy négy ütem?

2013.12.18. 16:59
10 hozzászólás

8.jpg

Az van, hogy szerintem a Ciak lámpája kedvesen trendi ocsmányság. Általában a tegyünk egy tökfölösleges ívet oda, ahova nem való, legyen szögletes, ahol ív kéne, hogy megbontsuk az egységet-elv érvényesül, valami ilyesmi lehetett az okítás a dizájniskolában. Nem állítom, hogy a Ciak pontosan erre az elvre hajaz, mert a lámpa valahol tükrözése a fejidomnak, de azért inkább a tankönyv betartása, mint valami ordas nagy tehetség rajzoltatta oda.

9.jpg

De ez nem tudja lerontani az összképet, még ha a dizájn kicsit túl is van nyálazva a műkrómokkal.

2.jpg
A Ciak nagykerekű, elég jó futómű is van alatta, az üléshelyzet
olyan, mintha bárszéken ülnél, mint ahogy ez általános. Eléggé egyenesen ülünk, szigorú lábtartásban, mert a lábnak előre nincs tér, nem díványrobogó ez.

3.jpg
Külföldi rendszámosban ezzel utast lehetne szállítani: az ülés nagy és a trepni hátsó végén kihajtható utaslábtartó helyezkedik el. Hátul masszív csomagtartó, ami talán utaskapaszkodónak is megteszi, bár itt egetverő menetteljesítményektől nem kell tartani.

12.jpg
Apró, de ügyes extra a vázb
ól kinyúló fül, ami csomagrögzítéshez, vagy a sisak ideiglenes tárolásához is megfelelő, ha nem mész messzire, vagy ha van nálad TUTO lakat.

14.jpg

A Ciak legnagyobb előnye kétségkívül a nagykerekűségében rejlik, legalábbis azt hinné az ember. De nem így van. Nincs baj az irányíthatósággal vagy a kényelemmel, de nem is kimagasló, sőt, mivel magas a súlypont, kissé billegős. Pozitív irányban sokkal feltűnőbb tulajdonság, hogy négyütemű.

1.jpg

Így ma tartunk egy végső válasz adó napot a kínzó kérdésre, hogy szar-e a négyütemű robogó mert lassú.

Nem lassú. Persze a kis lökettérfogattal összefüggő magas fordulat miatt a négyüteműséget kevésbé érzed kulturáltnak, mint egy 125-ösnél. Igazából olyan marha nagy különbség nincs a motor járásában, hogy az ember őrült módon vágyjon négyüteműre, hacsak nem okoz komoly fájdalmat, hogy a kétüteműbe néha olajat kell tölteni. Talán egy hangosabb kipufogóval lenne, de egy ötvenesre sportkipufogót tenni már elég paraszt.

15.jpg
Viszont a másik irányba sincs nagy para. Egyáltalán nem megy ol
yan szörnyű rosszul. Szép, egyenletesen gyorsul, elér egy robogónak tökéletesen megfelelő végsebességet. Persze ijesztően magas fordulaton, már-már alig megkülönböztethetően egy kétüteműtől, de nem tűnik erőlködőnek, vagy nem üzemszerűnek ez a tartomány.

10.jpg

Volt nekem négyütemű robogóm, 125-ös Suzuki Gemma, ami elképesztő, háromsebességes automata volt, és kissé lomha. Na ehhez képest nem sokkal rosszabb az ötvenes Ciak, már persze az utazó ás végsebességet leszámítva: nem hiszem, hogy az idő megrondította volna a Gemmát. Szóval nekem tetszik a négy ütem ötvenesben is. Elvileg hosszabb az élettartam is, bár egy ilyen kis motornál kérdéses, hogy a vezérlés elemei mit bírnak: ha kétszer annyi idő múlva kell dugót cserélni, de akkor viszont vezérműtengelyt is, az nem buli.

4.jpg

A kétségeim miatt felhívtam Zolit, aki jóval több robogót újított már fel, mint amennyivel én valaha menni fogok. És igazolta is, hogy itt látszólag anomália van.

7.jpg

Egyrészt meg kell különböztetni egy motorkerékpár és egy robogó blokkját ilyen szempontból a hajtáslánc eltérő konstrukciója miatt. Egy 125-ös motorkerékpárnál egyértelmű, hogy a kétütemű élettartama jóval kevesebb, különösen, ha kihegyezett típusról van szó. Az akát több, mint dupla teljesítmény előny a kétüteműnek, ezért kedvelik sokan, de a kulturáltság, nyomaték, használhatóság, fogyasztás és élettartam a négyütemű mellett szól.

6.jpg

Ötvenes robogóban azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. Mivel a teljesítmény itt is a fele ugyanis, gyakran kompenzálja ezt a júzer azzal, hogy ha lehet, még jobban nyélgázon közlekedik. Az apró kis alkatrészek pedig nyilván nem tudnak annyira hosszú élettartamúak lenni, mint egy rendes méretű motorblokkban, amibe fér anyag. Ráadásul hiába nem kell olajat töltögetni a tartályba, az olajszinten mégis rendszeresen ellenőrizni kell, mert a kevés kenőolaj kapacitás miatt nagyon ezek a kis motorok nagyon érzékenyek a kenőolaj mennyiségére is. Ha kicsivel a minimum alá kerül, már könnybe fatális kopás indulhat meg. Ezt pedig sokan elhanyagolják. Így a négyütemű ötvenes blokkok rövidebb ideig bírják felújítás nélkül, azt viszont nem lehet megoldani sima dugócserével, ha a vezérlés alkatrészei is megkoptak.

5.jpg

Mi értelme egyáltalán négyütemű robogót venni ezek után? Egyrészt, az, hogy környezetbarátabb, valamivel kellemesebben jár, kevesebbet eszik, és persze az, hogy felfogjuk: a robogó robogni való, nem száguldozásra. De a legfőbb indok talán az lehet, ha az ember szereti a négyütemű blokkot. Mint én is. (Fordítva is van ez agy a motoroknál: semmiépeszű indok nincs kétüteműt venni. Büdös, nyomatéktalan, rövid élettartamú, sokat eszik: de van, aki egyszerűen ezt szereti.)

11.jpg

Normálisan közlekedni vágyóknak a Ciak tökéletes partner. Cseppet sem halad sportosan, nem erőszakos, biztos, hogy nem Ciak Norrisról nevezték el. Ráadásul a fékek tök jók, a nagyméretű féktárcsával rendelkező egydugattyús első fék még jobban is fog, mint a hátsó dob, ami robogóknál nem szokás.

13.jpg

Olyan, mintha nem lenne kényelmes, de kényelmesebb pár olyan robogónál, ami olyan mintha kényelmes lenne de nem az.

És nem drága. Ez a példány 120 ezerért eladó: állapotát tekintve sima ügy.