Bitter: ötvenkét törés és tizenkilenc operáció után

2013.12.23. 16:28
6 hozzászólás

Bitter Sándor december 19.-én, évzáró vacsorán köszönte meg mindenkinek a támogatást, majd vette át a MAMS kupát. Sanyi köszöntötte a vendégeket, elmondta a lényeget, majd rohangált körbe-körbe az asztalok között, hogy mindenkivel váltson néhány szót. Falatozás közben a Makaó GP összefoglalóját élvezhette a vendégsereg. Végül megérkezett Kelemen Krisztián, a H-Moto Team csapatfőnöke, kezében egy serleggel, amely Bitter számára a legnagyobb karácsonyi ajándék volt. A MAMS 2013-ban őt választotta „Az év visszatérőjének”.

IMG 0326

Mi volt a célja a mai rendezvénynek?

Szerettem volna megköszönni mindenkinek, aki segített, és aki részese volt ennek a magyar motorsport számára is meghatározó eredménynek (19. hely, a szerk.). Valamint példát szerettem volna mutatni, hogy ilyen töréssel is végig lehet csinálni egy versenyt. A motoron ugyan nem fájt, de egyébként pokol volt az életem. Ötvenkét törés és tizenkilenc operáció után sem emlékszem, hogy lett volna hasonlóan szörnyű sérülésem. Viszont megkaptam a lehetőséget, és kötelességemnek éreztem teljesíteni a futamot. Húsz kilót fogytam, rendszeresen edzek, és folytatom az elkezdett munkát. Ezen kívül jó lenne, ha a magyar motorsportban is kialakulna egy, talán hívhatom így, válogatott, úgy nyolc kiemelten támogatott versenyzővel. Az nem jó, hogy küszködünk az eredményekért és néha csak telefonon értesülünk egymás bravúrjairól. Szeretném összefogni ezt a társaságot, legalább egyszer egy héten üljünk le, és értékeljük kivel mi történt, hogy tudnánk egymásnak segíteni. Fontos még, hogy a meghívott emberek, akár a média képviselői ne ellenségként tekintsenek a másikra, hanem barátként. Azt hiszem ez ma este sikerült is.

Értékeljük kicsit ez idei évet. A Tourist Trophy meghiúsult, s ismét nagy volt a kilátástalanság...

Ez már sokkal több volt, mint kilátástalanság. Ha van egy mínusz ötszintes mélygarázs, akkor én annak a mínusz tizenötödik szintjén voltam. A végén minden csapnivaló volt, kedvetlen voltam, rossz társaságba keveredtem, majd azt vettem észre, hogy két nappal később már köztük is én vagyok a legrosszabb. Úgy tűnt, hogy nincs kiút. Rengeteget segített, hogy tavasszal elkezdtem a motoros oktatást a Pannónia Ringen. Akkor felmerült, hogy komolyabban is foglalkozhatnék az utánpótlással.

Végül a TT azért nem sikerült, mert két fontos szponzorom visszalépett, és nem találtunk plusz forrást. Az addig befizetett pénz pedig nem volt elég az induláshoz. Az év vége viszont teljesen másként alakult, hiszen két szponzoromnak köszönhetően az összes nagy utcai verseny díját kifizettük. Úgy gondolom, hogy a jövő szezonom így szinte biztos az Ice Valley Teamnél.

Az év őszén azonban óriási változáson mentem keresztül, s talán nekem is ez segített a legtöbbet, valamint, hogy jól alakultak a dolgaim. Tudod, Rosivall Ágoston barátomnak és nekem is Ayrton Senna volt a példaképünk. Senna aszkéta módon viseltetett a sport iránt, és nagyon hitt Istenben. Meditált, s mindig megvárta a pillanatot, amikor mindenkit legyőzhetett. Nem egyszer említette, hogy mindez Isten segítsége nélkül nem sikerülhetett volna. Miután megkaptam Makaóra az indulás jogát, egy nappal később óriási balesetet szenvedtem, eltörött a lábam. Akkor úgy éreztem, hogy visszakeveredtem Isten védőszárnyai alá. Egyébként mindig istenfélő ember voltam, és tudtam, hogy van egy nálam erősebb, magasabb rendű erő, ami ha rosszat teszek, rögtön büntet, ha jót, akkor újabb lehetőséget kapok. A műtét után a kórházi ágyon fekve éreztem, hogy ismét kapcsolatba kerültünk egymással. A Makaó GP-n még John McGuinness is megdicsért, s megemlítette, hogy utoljára 2009-ben látott ilyen formában. Külön öröm, hogy a szövetség sem ment el az eredményem mellett.

Mely utcai futamokat tervezed?

A legnagyobbakat, North West 200, Isle of Man TT, Southern 100, Ulster GP és a Makaó GP, ezek már megvannak. Valamint lesz még néhány verseny áprilisban, Angliában, amelyeken részt veszünk a csapattal. Egyébként annak a Ben Wylie-nak, akitől még én kaptam másodperceket Terlickóban, Makóban már adtam körönként kettőt. Ott minden összeállt, bár igaz, hogy egy stock blokkos Kawasakit választottam, mert nem akartam megkockáztatni, hogy felrobbanjon alattam egy motor.

Jövőre mivel fogsz versenyezni?

Egy stock blokkos BMW S1000 RR-el, amilyennel az idén is mentem volna. Érdekes, mert míg az én Kawám a negyedik leglassabb volt a top speed mérésnél, addig jövőbeli csapatfőnököm, Paul Shoesmith BMW-je a negyedik leggyorsabb.

Ebből a súlyos sérülésből, hogy jutottál el két hónap alatt a Makaó GP-ig?

Nagyon súlyos, haránt irányú lábszártörést szenvedtem, mely az ízületeimet is érintette. Amikor közöltem az orvosommal, hogy két hónap múlva versenyezni akarok, javasolt egy hosszabb műtétet, amelyet elvállaltam. Régi vasakat vettek ki a lábamból, s egy vastag vasdarabot helyeztek a csont közepébe. Ebből a szempontból szerencsésebb volt a haránt irányú törés, mert nagyobb felületen tudott gyógyulni a csont. Majd megkezdődött a felkészülés, és állítom, hogy az elmúlt három évben még soha nem voltam ennyire elszánt, mint az idén. Az első négy hétben a fájdalomcsillapító adag háromszorosát vettem be, de elkezdtem szépen fokozatosan edzeni, biciklizni, hogy meginduljon a vérkeringés. A legnehezebb az volt, hogy le kellett tennem a mankót a Makaón eltöltött időre, mert ha meglátták volna, azonnal eltiltottak volna a versenyzéstől. Ez igazán kemény volt.

Hogy fog összeállni a szponzoráció, és kit szeretnél menedzselni?

A szponzorok tekintetében bizakodó vagyok, hiszen csak az utazás, valamint a gumiköltség maradt hátra, és egy ilyen biztos háttérrel úgy gondolom, nem lehet probléma összegyűjteni a hiányzó összeget.

Versenyzők közül Sebestyén Petivel fogunk jövőre együttműködni, s kitaláljuk a számára legmegfelelőbb csomagot. Peti egy nagyon kedves, intelligens versenyző, jó vele együtt dolgozni. Legvalószínűbbnek a BSB sorozaton belül szervezett Triumph-kupát látom, hiszen ha megnyeri, akkor következő szezonban már gyári támogatású motorral versenyezhet ingyen, a Superstock 600-ban.

Kommunikáció terén besegítek még Kelemen Krisztián csapatának, a H-Moto Team-nek, valamint valószínű, hogy erőnléti és motoros edzéseket is fogok tartani a jövőben.

Mennyi ideig szeretnél versenyezni?

Két évet adok még magamnak. A sportkórházi felmérések alapján is két évig maradhatok csúcsformában. Negyvenkét éves vagyok, de most, hogy összekaptam magam harmincötnek nézek ki. Ezt meg kell tartani.

sanyi3