Teszt: KTM Duke 390 – 2024.

A Duke 390 valószínűleg pont azért vonz, amiért 7 éve szerelmes vagyok a saját Mazda MX-5-jeimbe is: könnyű, fordulékony, és legalább annyira sarkall a pofátlanságra, mint amennyire cuki hatást kelt, amikor bármilyen normális méretű tárgy mellett meglátod. Hívják ezt a gépet sokféleképpen, street motor, funbike, városi romboló, sportos naked, és bár én motoroknál eleve felesleges elitizmusnak gondolom, hogy minden kategóriát további alkategóriákra kell bontani, ennek a KTM-nek simán adnék egy saját kategóriát.

Ha van Golf-kategória, lehet Duke-kategória is, nem?

Mert az a minőség, hangulat, átgondoltság, ami a Duke-széria három évtizedén érződik, simán megalapozza a referenciaértéket: volt nálam a CB300R, az is baromi jó volt, de erre ráülsz, és hirtelen betölt a 4K a 480p helyett, utána pedig már nem akarsz többé pixeleket megkülönböztetni egymástól.

Amikor rajta ülsz, nem azon gondolkodsz, hogy a térhálós acélváz, az állítható kompressziójú és visszaút-csillapítású WP teleszkóp 43 milliméteres becsúszószárainak finom mozgása, a szintén állítható hátsó rugóstag, vagy a rettentő élénk, magas fordulaton megőrülő blokk csinálja a bulit, de az összkép szempontjából lényegtelen is: 12 év aktív motorozás után reméltem, hogy sikerült megkomolyodnom, de a Duke 390 ráébresztett, hogy nem. Kihozta belőlem a hülyegyereket minden alkalommal.

A napi szinten járt útjaimon ezer éve elfeledett, unalomba fulladt kanyarjaimat újra megszerettette velem, rendesen támadtam mindet, és bár a tempók nem voltak nagyok, döntögetni légies és könnyed élmény vele – a Ready to Race életérzés akkor is el tud kapni, ha valójában szánalmasan lassúnak látszol kívülről, a nap végén mindig csak az számít, hogy a belső filmeden mit vetítenek, ott pedig versenyző vagy. A fordulékonyság nem csak rendes menet közben, hanem parkolásnál, városi manőverezésnél is nagyon jól jön, szinte egy sávon belül megfordulsz vele, ami hihetetlenül megkönnyíti az életed.

Féltem attól, hogy túl kemény lesz a futómű, de ez teljesen alaptalan volt, igazából egészen kényelmesnek mondanám a rugózását, valószínűleg jól is volt beállítva az átlagosnak mondható 85 kilómhoz.

Supermoto ABS, Track Mode, Launch Control – ez adja alád a lovat!

Nem csak a hardver, a szoftver is rengeteget segít abban, hogy kihozhasd magadból az állatot: a kijelző fényereje és betekintési szögei pont elegendők még nyáron is, a bal oldali markolatnál lévő kezelőszervekkel pedig kis megszokás után gyorsan tudsz állítani mindent: supermoto-stílusban kikapcsolhatod a hátsó ABS-t, és úgy dobálhatod a farát féktávon, ahogy akarod, van Track mode, ahol még pengébb a gázreakció, főleg a középtartományban, és ha kilövöd a kipörgésgátlót, akkor csőre töltheted a 2024-es modell újdonságát, a rajtprogramot is, ami teligázon hétezernél megtartja a fordulatszámod induláskor, és ha elég bátor vagy, úgy felcsapja az orrát, mint a támadó vadászkutya.

Volt szerencsém egy rövidet gurulni a Duke 990-en, arra tényleg csak azt tudom mondani, hogy szép halál, de az utcai lehetőségek adta kereteket a 390 is bőven túlfeszíti, egyszerűen nem volt olyan szituáció, ahol kicsit is kevésnek éreztem volna a 399 köbcentit és a 44 lovat, inkább az a meglepő, hogy egyhengeres létére annyira élénk a felső tartományban, hogy észrevétlenül folyamatosan tiltásba forog, rengeteget kell váltogatni rajta. Legalul, 3 ezer alatt elég buta ez a blokk, kicsit meg-megtorpan, nincs ereje, utána viszont tökéletesen összeáll.

Egyértelműen a blokk és a futómű, ami az élmény 90 százalékát adja, de a fék is nagyon penge, elképesztő finoman adagolható az első, négydugattyús, 320 milliméteres tárcsával működő szimpla fék, a hátsó 240-es pedig szintén elég mindenre, hagyományos üzemmódban a kétcsatornás Bosch ABS nagyon defenzíven működik, kikapcsolva viszont vállalhatatlan farolásokat tudsz vele művelni. Persze féktávon is érezhető, hogy az egész motor 170 kiló, nem csak harap, nagyon hamar meg is áll. 

Játékos, pimasz, belehajszol a hibába, ráadásul KTM, ami nem a japános megbízhatóságával építette fel nimbuszát: aligha mernék ebből sokat futott használt példányokat nézegetni, de szerencsére nem is kell ezt tenni – az új ára is éppen elég vonzó.

2,4 millió forintért ennyire játékos, sokoldalúan szórakoztató járművet szerintem nem lehet venni 2024-ben, megannyi pozitívuma mellett mindössze két apróságot tudnék felsorolni ellene – nagyon kér egy gyorsváltót, mert a gyári ugyan önmagában nézve nem rossz, de a motor általános pengeélességéhez képest maximum közepes, illetve az egyhengeres blokk hangját én nem tudtam megszeretni, de ez utóbbit elfogadom stíluselemnek, a gyorsváltó pedig beépíthető.

Praktikuma nagyjából zéró, első ülése nem túl kényelmes egy hosszú útra, hátra pedig élő embert nem ültetnék fel, de ez arra született, hogy napi 1-2 órát sallangmentesen szórakoztasson 4-5 liter közötti fogyasztással, de ha van élmény, amiért megéri hátizsákban cipelni minden cuccod és nulla szél– és esővédelemmel együtt élni, akkor az ez. Persze eleinte biztos senki nem fogja neked elhinni, hogy a remegő kezed és a nedves farmered között nincs élettani összefüggés, csak elkapott egy közepes nyári zápor, esetleg az FKF-es locsolókocsi.

A KTM Duke 390 egy eszelősen jó motor, éppen ezért nem is ajánlom senkinek: elég kívánatos gép ez anélkül is, hogy az én lelkemen száradjon, ha megveszed és véletlenül addig provokálja benned a hülyét, amíg egyszer csak túlvállalod magad, szóval ha van önuralmad, kerüld el messziről és vegyél helyette egy robogót, de tudom, hogy úgysem tudod betartani, én sem tudnám. Kategóriáján belül nem is tudnék helyette mit ajánlani, a Honda CB300R hasonló áron sokkal kevésbé áll össze, a Yamaha MT-03 kéthengerese biztos kifinomultabb, de én egy ilyen motortól mindent várok, csak kifinomultságot nem, vagy van még a konszerntárs Husqvarna Svartpilen 401, ami nagyjából ugyanaz, mint a Duke 390, csak klasszikusabb a formája és bütykösebb gumikkal jön gyárilag.

Őrült nagy mázli, hogy idénre elköltöttem minden járműre szánt pénzt, mert ezt most nagyon nehéz szívvel adtam vissza a KTM Centrumnak, mindenesetre ezúton is köszönöm nekik a tesztlehetőséget!