Műszaki hiba miatt bukta az idei Dakart a Honda

2019.01.16. 12:12

Vehetjük, úgy a hogy a Dakar eldőlt, azt már tudjuk, hogy milyen motor nyeri, már csak a színe a kérdés: az első négyben három KTM és egy Husqvarna maradt. A nyolcadik szakasz átrendezte a mezőnyt, két nappal a vége előtt Ricky Brabec kiesése igazi dráma volt a Honda számára. Az amerikai motoros az élen állt és biztonságos előnyt gyűjtött össze, aztán 56 kilométer után megállt a motorja - karrierje során másodjára esik ki motorhiba miatt, 2018-ban a 13. szakaszon búcsúzott a mezőnytől.

Ezzel elszállt a Honda esélye a 2019-es Dakar megnyerésére - és ez megint egy olyan hiba volt, ami a csapaton múlt. A KTM egyébként ebben nagyon erős, jó stratégiával, jó szervizháttérrel és rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, pontosan tudják, hogy melyik nap mit kell cserélni a motoron, milyen beállítások lesznek az ideálisak, illetve jól fel tudják paraméterezni a versenyzőiket. Ennek a végeredménye, hogy minden olajozottan megy, valóban csapatként működnek, ha valaki kiesik, a mögötte érkező azonnal átveszi a helyét. Nem gondolom, hogy Price, Sunderland vagy Walkner olyan mindent elsöprő tehetség lenne, mint Marc Coma vagy Cyrill Despres volt, egyszerűen a KTM gyári csapata olyan hátteret ad, ami egyszerűen elengedhetetlen a győzelemhez - és ezzel nem tud versenyezni egyetlen másik csapat sem. És most ugyan végig a KTM-ről beszéltem, de a Husqvarnára ugyanez igaz.

Idén hiába kapták meg az elmúlt 15 év legkeményebb ellenfeleit, 17 évnyi sorozatos győzelemmel érezhetően nem estek pánikba, nem volt fejetlenség, hanem nyugodtan és higgadtan mentek, figyelve arra, hogy a Price-Walkner-Sunderland hármasból valaki mindig ott legyen az élen, és hibába hajszolják az előttük menőt - vagy ha nem jött ki nekik a lépés, akkor a husqvarnás testvércsapat képviselte őket.

A 215 kilométer összekötőt és 360 kilométer speciált tartogató nyolcadik szakasz Pisco környékén zajlott, és a homoké volt a főszerep - folyóhomok, dűnék, és az ezekkel járó összes nyomorúság. 

Brabec kiesésével a KTM megnyugodhatott, lekerült a nyomás a versenyzőkről, a Husqvarnával karöltve elhozták az első öt helyet. Walkner futotta a legjobb időt, a második a husqy-s Quintanilla lett, a harmadik helyet Price szerezte meg, utána pedig Sunderland és a Husqvarna másik versenyzője, Anrew Short következtek. Az összesítettben így Price vezet, második Quintanilla, harmadik Walkner, Sunderland visszajött a negyedik helyre (hatalmas felzárkózás!), ötödiknek ott van Adrien Van Beveren a Yamahával és a hatodik a hondás Kevin Benavides, akinek legfeljebb elméleti esélye van már csak a győzelemre a 21 perces hátrányával.

"Jó nap volt számomra, megpróbáltam igazán keményen menni egész nap. Az autókkal való közös rajt nem volt olyan rossz, aztán páran beértek a gyors részeken, de a dűnék közé érve vissza tudtam előzni őket. Volt pár kisebb esésem a folyóhomokban, és rosszak voltak a látási viszonyok, de boldog vagyok a mai eredményemmel, minden jól ment, várom, mit hoz a következő két nap" - nyilatkozta Walkner.

Sunderland is elégedett volt, elvégre egy súlyosan elkottázott napon begyűjtött 20 perces hátrányát nagyon szépen le tudta dolgozni, és nem csak a top10-be került vissza, hanem a dobogóra is ismét esélyes: "Örülök a mai eredményemnek, de sajnos a rajtnál veszítettem időt, az iritrack-om (biztonsági eszköz, amely rögzíti és előben továbbítja a versenyző pozícióját a szervezők felé, megkönnyítve a nyomon követést, illetve probléma esetén kapcsolatba lehet lépni rajta keresztül a központtal) nem működött, még rajt előtt meg kellett szerelnem. Ez azt jelentette, hogy éppen egy autó mögött indultam az első részen, és az általa felvert por nagyon megnehezítette a dolgomat."

Ugyan Toby Price vezet, az utolsó két napban még bármi változhat, Quintanilla egyperces hátrányban van, és Walkner hat és fél perce sem behozhatatlan - különösen annak ismeretében, hogy Price sérült csuklóval nyomta le a nyolcadik szakaszt, beszámolója szerint olyan volt, mintha tűz égetné a csuklóját. A pályát pedig két részre osztotta: ahol lehet pihentetni és ahol nincs mese, ki kell zárnia a fájdalmat.

A nyolcadik szakasz nem csak Brabec-nek alakult rosszul, Gyenes Emánuel is feladni kényszerült a versenyt - ő már autók és kamionok közül rajtolt és porfelhőben, széttúrt pályán kellett motoroznia. Az első waypoint után esett egyet, odaverte a navigációs rendszert és a jobb karját - 10 kilométert még továbbment, de belátta, hogy nem tudja folytatni.

A most zajló kilencedik az utolsó kőkemény szakasz, 313 mért kilométerrel, a befutó napján azon a 112 kilométeren már nagy dolgok nem fognak eldőlni.