Supermoto, Hypermoto, Megamoto

A bajorok újabb extrém motorral lepték meg a nagyközönséget. Ezúttal a HP2 supermoto változatával nyomtak újabb barackot a BMW kvalitásaiban kételkedők feje búbjára.
Már a HP2 is alaposan kilógott a sorból: enduró boxer motorral és kardánhajtással? Na neee, mondták a terepező kételkedők, és visszafordultak a jól bevált, de kissé unalmas, egyhengeres terepgépeikhez.

A BMW viszont ragaszkodik a megkezdett koncepcióhoz, és várható volt, hogy nem hagyja magára újdonsült enduróját. A HP2 Megamoto - a névvel a Ducati Hypermotard-ra próbált rálicitálni a BMW - áramvonalasított oldalidomokat, profi felfüggesztést és felpiszkált motort kapott. Ez a felpiszkálás egészen pontosan 113 lóerőt jelent, amit egy - csak a Megamoto kedvéért fejlesztett - Akrapovic rendszer nyomatékosít.

Azért, hogy könnyebben lehessen bánni a motorral, keskenyítettek a vázon. Előre Marzocchi villa került 160 milliméteres rugóúttal, hátulra pedig egykarú felfüggesztést szereltek a bajor mérnökök minden paraméterében állítható, 180 milliméteres rugóutat kínáló Öhlins rugóstaggal. A HP2 szimpla tárcsájával ellentétben a Megamoto már dupla, 320 milliméter átmérőjű féktárcsákat kapott, négydugattyús Brembo féknyergekkel. A tapadásról elöl 120/70-ZR17-es és 180/55-ZR17-es gumik gondoskodnak, amelyek a vázéval megegyező színű öntött alufelniken feszítenek.

A kis optikai fejlesztés, mint például az új 1200-es boxer-sorozattal bevezetett felemás lámpák és az áramvonalas burkolat kifejezetten jót tett a HP2 Megamotónak, amelynek a tömege - a BMW ígérete szerint - 200 kilogramm alatt marad.