Elhunyt Vörös János, a magyar motoros társadalom pártfogója

2002.01.25. 12:55

 
   
   

Nagy veszteség érte a magyar motoros társadalmat és motorsportot. Hosszú, súlyos betegség után 57. életévében elhunyt Vörös János. A legtöbben a motor revü vezető szerkesztőjeként ismerték, de ez csak egy része volt Vörös János életművének.

A II. Világháború utolsó évében született, már gyermekként rajongott a motorsportért, ami akkoriban fénykorát élte hazánkban. Maga is motorversenyző akart lenni, de szülei nem engedték. Így a legközelebb álló sportot válsztotta és kerékpárversenyző lett. Pályafutását három magyar bajnoki címmel koronázta.

De a szíve továbbra is a motorokért vert, és így ahova csak tudta, követte nagy példaképeit, Drapál Jánost és Szabó II Lászlót, majd a többi nagy magyar motorversenyzőt. Írási adottságainak köszönhetően a Népsport, a Képes Sport és a Képes Újság oldalain olvashatták beszámolóit a versenyekről, majd 1985-ben megírta Drapál János Autobiográfiáját, 1987-ben Temesvári Györggyel és Moldvai Tiborral együtt megírta a magyar szocialista korszak leg- jelentősebb publikációját a motorsportról, a Motorsport című könyvet.

Önmagát felülmúlta még egyszer, amikor két évvel ezelőtt szintén Temesvári Györggyel összeállított egy olyan képes kiadványt a magyar motorsport aranykorszakáról, "Motorversenyek - motorversenyzők" címmel, ami még nyugaton is nagy figyelmet keltett kiváló képanyagának és rendkívüli hangulatának köszönhetően. Számtalan publikációja jelent meg napilapokban, szakmagazinokban, nem volt Magyarországon senki, akinek lexikális tudása vetélkedhetett volna vele a magyar motorsporttörténelem területén.

Amikor Motorosok címmel megjelent az új korszak első motoros szaklapja, ugyanúgy ott volt külső munkatársként, mint két évvel később a motor revü alapításánál. Igaz, eredeti szakmája épülettechnikus volt, de mingig újságírói karrierről álmodott. Ezért is írásaival érte el legnagyobb sikereit, mivel élete volt ez a hivatás.

Éveken át követte a magyar motoros társadalom fejlődését, és igazi érdekképviselet hiányában ő volt az, aki a minisztériumokban, hivatalokban, biztosítóknál és önkormányzatoknál kiharcolta a motorosok jogait. Akinek valaha dolga volt vele, jó barátként és szeretetre méltó emberként ismerte meg. A magyar motorsport és a magyar motoros társadalom pótolhatatlan pártfogóját vesztette el Vörös Jánossal.