Stoner az új Rossi

Ez egy teljesen új Casey Stoner. Az a srác, aki szintén piszok gyors volt, de szokása volt ártatlan helyzetekben, vezető pozícióból hatalmasakat perecelni, az valaki más volt. Aki nem tudott kivárni, akinek mindegy volt, hogy sikerült-e a Ducatit beállítani, mert már az első körben nyerni akart – az nem a mostani Casey Stoner.

A 27-es okos motorozással nyerte meg élete debütáló versenyét a HRC Hondával, így a Rossi által felállított bajnok aspiráns listán megerősítette a vezető helyét (Rossi a tél folyamán a legtehetségesebb, leggyorsabb pilótának tartotta Stonert, de szerinte hiányzott belőle a hidegvér és a taktikai érzék, ami elengedhetetlen a bajnokság megnyeréséhez).

A rajt és a futam első egyharmada teljesen mást hozott, mint amire számítottunk. A Stoner-Pedrosa páros egyáltalán nem szökött meg az első körökben, sőt, a rajton Valentino Rossi fogott a legnagyobbat: a kilencedik helyről villámként lőtt ki a Ducatival, az első kanyarban már a második helyen fordult – igaz, ott hibázott, és visszacsúszott hatodiknak.

Az első körökben a Stoner-Lorenzo-Pedrosa trió előzgette egymást az élen, hátrébb Simoncelli tapadt szorosan Dovizosóra. Az első ötben négy Honda, mind a négy gyári támogatással – a szatelit RC212V-vel nem voltak sehol, az ő motorjukban valószínűleg nincs benne a csodaváltó, ami a HRC-sek köridejéből jócskán lefarag. Hátrébb Rossi harcolt a pozícióért, és bár bátran ment az olasz, minden mozdulatán látszott, hogy nincs 100%-os formában. Persze kifékezte Barberát, sőt, tíz kör erejéig képes volt ugyanabban a tempóban motorozni, mint Dovizioso és Simoncelli. Aztán kipurcant a válla.

A táv harmadánál szakadt le Lorenzo a vezető duóról, ahol Pedrosa agresszíven tolta lefelé Caseyt a pályáról, majd a célegyenesben ki is fékezte az ausztrált. „Teli tankkal nem működött annyira jól a motor, amit már a reggeli bemelegítésen is láttunk – így fordulhatott elő, hogy Dani megelőzött, majd kicsit le is szakított a verseny felénél.” – mondta Casey. „Persze nem kellett kapkodni, hiszen tudtam, hogy a verseny vége nekem kedvez, mert a könnyű motor kopott gumikon úgy ment, mint az álom.” Valóban úgy ment. Féltávnál Stoner kíméletlenül odaért Pedrosa mellé, a következő körben megfutotta a verseny leggyorsabb körét, majd két rund alatt mindenkit leszakított magáról.

Pedrosa ennél a pontnál misztikus lassulásba kezdett, olyannyira, hogy Lorenzo el is suhant mellette könnyedén – végül Dovizioso is majdnem bedarálta. A magyarázatot is megkaptuk azóta: „Csalódott vagyok. Nem a verseny miatt, hanem azért, mert újra előjött a régi probléma a bal karommal.” – mondta a spanyol. „A végén alig tudtam fogni a kormányt, az utolsó 7-8 körben egyáltalán nem tudtam használni a kuplungot. Már az edzéseken is éreztem valamit, de nem gondoltam, hogy ilyen rossz lesz a helyzet.”

„Büszke vagyok arra, ahogy motoroztam ma: én voltam az egyetlen, aki oda tudott érni Stoner mellé, meg tudta előzni, és csatázni tudott vele a győzelemért. Ugyanakkor szomorú is vagyok, mert nem tudhatom, mit hoz a jövő, mennyire tudom majd terhelni a bal karomat.” – mondta Pedrosa a verseny után.

Lorenzo magabiztos, hibátlanul, precízen motorozta végig a távot. A Yamaha számítása bejött: a versenytempóban mutatkozó különbség a HRC-s Hondák és a gyári M1-ek között sokkal kisebb volt annál, mint amire az edzések alapján számítani lehetett. Jorge extázisban jött le a pályáról, szétbokszolta a levegőt, szétordibálta a sisakot, a parc fermében szétverte mérnökeit az örömtől; állítja, a téli tesztek után jobban örült ennek a második helynek, mint sok győzelemnek az életében.

A negyedik helyet végül Dovizioso szerezte meg. Nekik, pontosabban Simoncellinek volt egy-két meredek húzása: először, amikor a verseny elején majdnem kitorpedózta Andrea alól a motort egy előzésnél, majd a végén, amikor lapra döntött motorral ráfutott a rázóköre, és majdnem eldobta a motort a biztos ötödik helyről.

Rossi becsülettel, nagyjából fél másodperces körönkénti hátránnyal (Stonertől) rótta le a versenytávot: sokáig Spiesszel meccselt, az amerikai többször is megpróbálta kifékezni, ami végül csak a végén sikerült, amikor Rossi vállából már kellően kiment az erő.

Az olasz hellyel-közzel elégedett, bár tudja, nem ilyen hatodik-hetedik helyekért igazolt le a Ducatihoz. Azonban nagyon sokat segített neki a tegnapi verseny: olyannyira, hogy előálltak egy fél éves kifutású tervvel, melynek keretein belül bizonyos részeit teljesen átdolgozzák a motornak.

Két áldozata van a katari hétnek: az első Alvaro Bautista, aki már a hétfői teszten akkorát esett, hogy combcsontját törte. Másnap megoperálták, jól van, valószínűleg a korábbi suzukis John Hopkins ugrik be a helyére, hogy a gyár egyetlen motorja ne álljon üresen. A másik pedig Toni Elias, aki valamennyi tesztnap végigszenvedése után, az esélytelenek nyugalmával motorozva az utolsó helyről bukott hatalmasat. Neki nincs maradandó gondja.

A következő futam Spanyolországban, Jerezben lesz két hét múlva.

Motogp 2011 Katar, eredmények:

1. Casey Stoner AUS Repsol Honda Team 42: 38.569

2. Jorge Lorenzo ESP Yamaha Factory Racing 42: 42.009

3. Dani Pedrosa ESP Repsol Honda Team 42: 43.620

4. Andrea Dovizioso ITA Repsol Honda Team 42: 44.511

5. Marco Simoncelli ITA San Carlo Honda Gresini 42: 45.927

6. Ben Spies USA Yamaha Factory Racing 42: 49.037

7. Valentino Rossi ITA Ducati Marlboro Team 42: 55.000

8. Colin Edwards USA Monster Yamaha Tech 3 43: 04.862

9. Nicky Hayden USA Ducati Marlboro Team 43: 05.985

10. Hiroshi Aoyama JPN San Carlo Honda Gresini 43: 07.489

11. Cal Crutchlow GBR Monster Yamaha Tech 3 43: 13.108

12. Hector Barbera ESP Mapfre Aspar Team 43: 13.398

13. Karel Abraham CZE Cardion AB Motoracing 43: 16.526

A képek forrása: Motogp.com