Magyarok: beteg háttal sivatagi versenyen

Magyar induló a Marokkó Ralin

2015.10.05. 17:01
Nemrég a kabátomat sem tudtam felvenni annyira fáj a vállam, meséli. Most mégis rajthoz áll.

A Marokkó Rali a Dakar előszobája. Egyrészt mostanra ezt tekinti a legnehezebb afrikai versenynek, másrészt a rali világbajnokságon ez az utolsó forduló a kéthetes dél-amerikai őrület előtt, vagyis a gyári csapatoknak ez az utolsó lehetősége a különböző beállítások és stratégiák éles tesztelésére. Fontos az itt elért eredmény, a versenyzők tulajdonképpen presztízskérdést csinálnak az indulásból és az elért eredményből – ezért is nagy szó, hogy az ötnapos viadalon magyar motorosnak szurkolhatunk.

Rallye du Maroc

Az idei a 16. Marokkó Rali. Igazán fontos a Dakar Dél-Amerikába költözése után lett, hiszen itt több szakasz korábban a Dakar pályáinak volt a része. Az autók és kamionok mellett 59 motoros rajtolt el, Kerék Balázsé az 52-es rajtszám. A verseny hossza 2255 kilométer, ebből 1358 a gyorsasági szakasz.

Kerék Balázs korábban ralinavigátor volt, és már veterán fejjel kapott rá a terepmotorozásra – vonzotta az újfajta kihívás, hogy nem egy autóban ül, hanem teljesen magára utalva kell mindent megoldania. Egyszerre kell kiváló fizikum, lelki erő, kitartás, műszaki felkészültség és példás problémamegoldó képesség egy terepversenyen a célba éréshez. Balázs már tavaly indult volna, de egy ritka betegség miatt elhalt két izom a hátában.

„A 2014-es indulásomat le kellett mondanom akkor, amikor már a nevezési díj és az egyéb költségek befizetése után a motor felkészítve várta a rajtot. Ezzel szemben akkor én még a kabátomat sem tudtam felvenni annyira fáj a vállam. Innen indulva, félliteres üdítőkkel edzve (öt percenként háromszor tudtam felemelni a súlyt), rengeteg gyógytorna, áramos kezelés után, eljutottam oda, hogy motorra ülhettem. Sokat tettem a fizikai felkészülésért, ezért vártam annyira Marokkót, hiszen itt egyedül kell helytállnom, egyszerre tempósan motorozni, figyelni az útvonalat és a dűnéket. Kíváncsian várom, hogy navigátori múltammal az információ feldolgozása mennyire megy gyorsan és hogyan tudom teljesíteni a szakaszokat nap, mint nap. Ez a tanulási folyamatom mérföldköve, felfedezni, valójában milyen a sivatagban teljesen egyedül motorozni. Ha sikeresen teljesítem, egyre közelebb kerülök álmomhoz, a Dakar ralihoz” –mesélte Balázs.

Balázs már a verseny előtt négy nappal a helyszínre utazott, hogy közelebbről megismerhesse a terepet. A gyári csapatok is mind jelen voltak – ez a privát versenyzőknek kiváló lehetőség arra, hogy tanácsot kérjenek, tapasztalatokat szerezzenek és elleshessenek néhány technikai nüanszot. Balázs pénteken hat órát tesztelte a motorját, majd további két órát szánt a dűnék gyakorlására.

A szombat és a vasárnap az ellenőrzésekről és a gépátvételről szólt, majd este még a roadbookot javították, mert a víz elmosott egy-két utat, így a zaragorai szakasz a tervezettnél 25 kilométerrel hosszabb lett (összesen 355 kilométer). A mai, első nap a belerázódásról szól, egyfajta próba gyorsasági az egész, ami során a versenyzők megtalálhatják a pálya ritmusát – nagyjából minden terepalakulatot felvonultat a szakasz, az elején hatalmas homokdűnéken kell szörfözni, utána viszont már egy völgyben tekergőző kavicsos úton kell teljesíteni a több, mint 300 kilométeres távot.

A motor

Balázs a versenymotorjának alapját a Honda sportendurója, a CRF450X adja. A felkészítést a holland HT Rally Raid végezte, összesen 20-30 ilyen Dakar-kompatibilis gépet építettek. A konstruktőr egyébként mára kilépett a Hondától, most éppen a Husqvarna csapatát vezeti.

A motor kapott egy hátsó tankot, így összesen 30 liter üzemanyagot képes egyszerre szállítani, továbbá ellátták egy vízartós kartervédővel, magasított kormánnyal, navigációs eszközökkel és komoly futóművel. Ezzel a motorral tavaly a Dakaron a 22 éves Rob Van Pelt a 26. helyen végzett, megnyerve a Malle Motor (szerviz segítség nélküli) kategóriát. Balázsék azóta teljesen felújították a motort, a váltót és az elektronikát.