Keréknyomos lett Rossi bőrruhája, olyan meccseket nyomott
A MotoGP egyik leggyorsabb versenyén akkorát ment az eleje, hogy arról csak tisztelegve lehet beszélni.
Nem csak azért, mert rengeteget előznek, sokkal inkább amiatt, mert teszik ezt olyan sebességnél, mintha egy Man TT-s ámokfutást látna a közönség. Az idei futam továbbá amiatt is hátborzongatóra sikeredett, mert ennyi ütközés legfeljebb Nascar viadalokon szokványos, ha nem számoljuk a falusi búcsúk dodzsemarénáját. Mind Márquez motorján, mind Rossi ruháján ékes nyomok bizonyították, nem spóroltak most sem, bár leginkább nem egymással kakaskodtak, hanem mindannyian Johann Zarcóval.
A franciát egyre többen kritizálták a futam előtt agresszív stílusa miatt, végül nem tűrte szótlanul a megjegyzéseket, és hangsúlyozta, továbbra sem kíván változtatni a hozzáállásán, mindent megtesz a győzelem érdekében. A futam után Rossi annyit nyilatkozott: „kemény volt, valóban, de ilyen a MotoGP, akinek nem tetszik, maradjon otthon.”
Nyilván talány, miként reagált volna a kérdésre, ha történetesen a francia áll dobogóra helyette. Őszintesége persze nem hagyta cserben, amikor egy francia újságíró megkérdezte tőle a futam végén, mit szólnának ahhoz, ha a Hondához és a Ducatihoz hasonlóan a Yamaha is adna egy gyári motort az egyik szatellit versenyzőjének, történetesen Zarcónak, az olasz azonnal rávágta – „nem tartom jó ötletnek, kicsit sem.”
Zarco ismét bivalyerős volt, és szinte a célvonalig pariban volt a két gyári Yamahával, egy ideig még a győzelem sem volt kilátástalan. A három yamahás így vígan örülhetett, és büszkén nyilatkozták, hogy frenetikus versenyt futottak, továbbá mérhetetlenül boldogok, hogy a győzelemért is harcolhattak. Rossi sérülését követően persze vidáman nyugtázta második helyét, mely azt is bizonyította, nem volt csapatutasítás, Viñales ugyanis pont ennek köszönhetően bukta el utolsó esélyeit a világbajnoki címre, bár felesleges ámítás lenne azt állítani, hogy reális esetben még megszerezhette volna. Hátránya jelenleg kereken ötven pont két futammal a vége előtt, így az utolsó reménysugár már ténylegesen csak Dovizioso buksiján csillanhat meg.
Pontosabban fogalmazva csillanhatott volna, mert Ausztráliában bizony pocsék versenyt futott. Minimális hátránnyal érkezett, és szinte maximálissal távozott, jelenleg harminchárom ponttal van lemaradva Márqueztől, akiről eddig keveset beszéltünk. Mert bizony a yamahások viaskodása közben az történt, hogy a spanyol öt körrel a vége előtt előzött, és míg mögötte elfoglalta egymást a Rossi-Viñales-Zarco trió, ő teljesen nyugodtan, saját tempóját motorozva úgy ellépett, hogy győzelme ismét megkérdőjelezhetetlenné vált.
A Ducatik általános gyenge szerepléséért maga a pálya a felelős, senki nem gondolhatja, hogy Dovizioso felejtett el motorozni, miután múlt héten a Honda házi versenypályáján győzte le Márquezt. Philip Island viszont más mint Motegi, kevésbé számít a brutális motorerő, sokkal inkább fontos, hogy ijesztően nagy sebességgel tudjunk kanyarodni úgy, hogy annak ne bukás legyen a vége.
Minden jel arra mutat, hogy a Ducatinak ezen a téren még továbbra sem sikerült különösebben fejlődnie, így érdekesnek ígérkezik a következő, sepangi futam, mert a maláj pálya mindkét stílusból tartogat érdekességet bőven – úgy hiszem, a Ducati ismét versenyképesebb lehet.
Két futammal a vége előtt úgy tűnik, a zászló nagyon Márqueznek áll, és kisebb csoda kellene ahhoz, hogy az olasz valahogy közel kerüljön a végére, de láttunk már ilyenből bőven az idei szezonban, így tiszta szívvel remélem, a mindent eldöntő összecsapás Valenciában lesz.
Dovizoso tizenharmadik helye csapnivaló, de az igazsághoz még az is hozzátartozik, hátsó abroncsai úgy elkoptak, hogy a célegyenesre fordító kanyarból képtelen volt normálisan kigyorsítani, így elvileg egy verhetetlen ponton, az egyenesben előzték meg ketten is a leintés előtt.
Kellemes meglepetés, hogy a suzukis Iannone magára talált, a futam végén még a dobogóért is csatázott elég komolyan, végül hatodik lett, amely remek eredmény az idei sikertelenség után. Úgy tűnik, hogy beváltak a Suzukinál az új aerodinamikus idomok, amelyek már Motegiben is jó helyezést hoztak a csapatnak. Jack Millernek is jutott néhány perc hírnév, a futamot is vezette, végül becsülettel helyt állt hazai versenyén, a két KTM pedig bejutott a legjobb tíz közé. Az osztrákok talán némileg motiválták gyári versenyzőiket azzal, hogy végül mindegyikőjüknek megkegyelmeztek, és mégsem igazolták le Kalliót jövőre.
A hét egyébként egyik legnagyobb mozzanata számomra mégiscsak az volt, amikor a motokrossz Rossija, a szintén kilencszeres világbajnok Tony Cairoli felülhetett a gyár MotoGP motorjára Valenciában, és nem jött különösebben zavarba, amikor kanyarban nem a csizma orrával kellett rúgni a sarat, hanem térddel koptatni az aszfaltot. Egy császár ez a faszi.
| MotoGP Phillip Island 2017 | |||
| Végeredmény | |||
| 1. | Marc Marquez | SPA | Repsol Honda Team |
| 2. | Valentino Rossi | ITA | Movistar Yamaha MotoGP |
| 3. | Maverick Viñales | SPA | Movistar Yamaha MotoGP |
| 4. | Johann Zarco | FRA | Monster Yamaha Tech3 |
| 5. | Cal Crutchlow | GBR | LCR Honda |
| 6. | Andrea Iannone | ITA | Team Suzuki Ecstar |
| 7. | Jack Miller | ITA | EG 0,0 Marc VDS |
| 8. | Alex Rins | SPA | Team Suzuki Ecstar |