Dovizio mindent megtett, nevezhetnénk a nép bajnokának is, de ez nem igaz, és kár lenne felesleges jelzőkkel aggatni. 2017 így is csodálatos volt a MotoGP szempontjából.
A kérdés csak az volt: Dovizioso vagy Márquez? Ugye meglepő, az év elején talán senki nem hitte volna, hogy az olasz képes lesz az utolsó futamig versenyben maradni a világbajnoki címért. Mindenki inkább Viñales-re voksolt volna, de a Yamaha valamit nagyon elcseszett a végjátékra. Rossi lábtörésével párhuzamosan szinte kiszálltak a világbajnoki címért folytatott küzdelmekből.
Emlékezzünk csak vissza hogyan indult a szezon: Viñales verhetetlennek tűnt, Márquez címvédésére pedig nem tettünk volna nagy összeget. Nehéz megmondani, hogy a Yamahánál veszett el valami, vagy a többiek fejlesztettek jobban szezon közben, de a kezdő és a végpont között nagyot fordult a mezőny az idei szezonban. Mindenesetre az általános szabály nem borult: a Yamaha vagy végig jó, vagy nem nyer, a Honda háttércsapata viszont félidőben is képes felállni a padlóról és fordítani.
Mitől volt Viñales ekkora király?
A Yamaha friss igazolása nyerte az előzésekben és drámai bukásokban gazdag szezonnyitót.
Dovizioso Malajziában épphogy mentette a menthetőt, huszonegy pontos hátránnyal érkezett, egyetlen esélye lett volna a trófeára, ha M á rquez bukik, ő pedig nyer. És tény: a spanyol klasszis huszonhétszer csapta oda magát edzésen, de versenyen egyszer sem. A magas bukási ráta miatt viszont senki nem merte kizárni ennek lehetőségét, elvégre nagy nyomás alatt bármi megtörténhet.
A világbajnoki címért folytatott összecsapás végül férfias játszma volt, és a futam végén mindkét rajongói körmüket rágva figyelhették az eseményeket. A rajt után Márquez azonnal az élre loholt, és igyekezett ott maradni, bár arra talán nem volt felkészülve, hogy a francia újonc, Johann Zarco ezúttal is győzelmi álmokat dédelget, így minden egyes támadást visszavert, agresszív előzési manővereket hajtott végre, olyannyira, hogy Márquez idegei végül felmondták a szolgálatot, és túlvállalta magát.
Ami ezután történt, arról megoszlanak a vélemények, míg egyesek orbitális szerencsének tartották a mentést, mások úgy vélték, isten nyugdíjba vonulhat, mert a mindenható mától nem ő. Márquez ismét könyökkel lökte vissza magát a motorra, ezúttal viszont olyan lehetetlen helyzetből, hogy arra magyarázat tényleg nincs. Dovizioso végignézte az egészet, és egészen biztos, lelkileg megviselték a látottak. Márquez edzésen mutatott már be ennél durvább mentést, és nagyon valószínű, hogy már évek óta gyakorolja, hogyan lehet a szinte teljesen fekvő motort visszahozni a pályára.
A szezon során végig rendkívül kiegyensúlyozott Dovizioso nem sokkal ezután hibázott, kifutott a sóderágyba, ahol elúszott a motor eleje, és bukott. Mindezt azután tette, hogy csapattársa, Jorge Lorenzo is hibázott, és kiesett.
Érdekes jelenet volt a futam során Dovizioso és Lorenzo párharca. A spanyol nem akarta elengedni csapattársát, annak ellenére sem, hogy bemutatták neki az erre vonatkozó felszólítást. Ezen a ponton a csapatban kezdett eluralkodni a pánikhangulat, de Gigi Dall’Igna nemcsak remek mérnök, csodálatos főnök is egyben. Egy laza biccentéssel jelezte, hagyják a versenyzőket, úgysem ezen múlik a cím, eleve nem volt meg a győzelemhez szükséges tempó. Miután Dovizioso bukott, mosolyogva felállt székéből, és mindenkit megölelt, szinte világbajnok csapatként ünnepelte a Ducati munkatársait, és minden bizonnyal felkészültek Dovizioso kiállására.
Ekkora tapsot és ovációt még nem kapott versenyző, aki épp elbukott egy világbajnoki címet. Mindenki tudta, a lehetetlennel próbálkoznak, s azt is, hogy Márquez-féle mentést végignézni és nyugtázni aligha lehet. Dovizioso abban a pillanatban talán joggal érezhette, a szerencse mégis elpártolt mellőle, és minden elúszott, amiért olyan kínnal-keservvel egész évben dolgozott. Egészen valószínű, hogy bukását is ez okozta. Könnyeit törölgette miután levette sisakját, a szerelők és a gyár vezetői pedig szinte egytől egyig lába elé borultak.
Eközben Márquez motoron maradt, és harmadikként, dobogón ünnepelhette hatodik világbajnoki címét, csapattársa Dani Pedrosa pedig egészen elképesztő módon megnyerte a futamot, miután óriásit meccselt Zarcóval. Talán neki volt egyedül lélekjelenléte felvenni a kesztyűt a franciával, aki ismét megszégyenítette a gyári yamahásokat: Rossi ötödik, Viñales csak a szégyenteljes tizenkettedik helyen ért célba. Régi váz, új váz, ilyen gumi, olyan gumi, a szezon végére teljesen széthullott a csapat, és nem véletlenül érzik kritikusnak a következő szezont.
A suzukisok szépen teljesítettek, és bár ők maguk dobogót vizionáltak a futam előtt, a negyedik és hatodik hely sem mondható rossznak. Ezen a futamon a Iannone kevésbé brillírozott, Rins pedig az idei legjobb formáját nyújtotta – a szezon vége nagyon szépen sikerült a Suzukinak.
Dani Pedrosa utolsó robbantásának köszönhetően Valentino Rossinak el kellett könyvelnie, hogy Yamahával ennyire hátul még soha nem végzett a bajnokságban, csak ötödik lett, amely 2012 óta a legrosszabb eredménye – igaz, törött lábbal ez is emberfeletti.
Ez volt 2017, páratlan izgalmakkal, a hollywoodi forgatókönyv azonban elmaradt, abban egészen biztosa n Dovizioso nyert volna, elvégre Márquez előtt még hosszú út áll. Reméljük 2018 hasonlóan izgalmas lesz.
| MotoGP Valencia 2017 | |||
| Végeredmény | |||
| 1. | Dani Pedrosa | SPA | Repsol Honda Team |
| 2. | Johann Zarco | FRA | Tech3 Yamaha |
| 3. | Marc Marquez | SPA | Repsol Honda Team |
| 4. | Alex Rins | SPA | Team Suzuki Ecstar |
| 5. | Valentino Rossi | ITA | Movistar Yamaha MotoGP |
| 6. | Andrea Iannone | ITA | Team Suzuki Ecstar |
| 7. | Jack Miller | AUS | EG 0,0 Marc VDS |
| 8. | Cal Crutchlow | GBR | LCR Honda |