Bukósisakban túlélte volna

Bolyongott, kémkedett, börtönben ült, motorozott majd meghalt –Thomas Edward Lawrence élete misztikus és tragikus volt. Sir Thomas Robert Tighe Chapmannek, Westmeath hetedik bárójának törvénytelen gyermekeként 1888. augusztus 15-én született. Rossz kapcsolatban élő apja nem tudott kilépni a házastársi kötelékből és nem vehette nevére. Gyermekét mégis támogatta, Lawrence kiváló eredménnyel végzett Oxfordban, majd hobbijának hódolva közel-keleti ásatásokon vett részt. A munka mellett gyalog járta be Arábiát, s kollégái rosszallását kiváltva összebarátkozott a helybéliekkel, megtanulta nyelvüket, megismerte kultúrájukat.

Tudása az első világháború kitörése után értékelődött fel: 1916-ban ő lett a török uralom ellen fellázadt Fejszál al-Huszein sejk brit összekötője. Számos helyi szokást és hagyományt vett át, a nyugatiak fantáziáját főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg. Elérte, hogy a felkelés a brit érdekeknek megfelelően jelentős török erőket kössön le, a harcok során ő maga is többször megsebesült. 1917-ben török fogságba esett. Mielőtt megszökött volna, homoszexuálisan bántalmazták – többen az átélt sokkal magyarázták későbbi különc viselkedését.

A párizsi béketárgyalásokon az arab, majd a brit delegáció tagjaként hasztalanul érvelt az egységes arab állam létrehozása mellett, ezért fáradtan és csalódottan Oxfordba ment tanítani. Amikor 1921 elején Irakban lázadás tört ki, a gyarmatügyi miniszter, Winston Churchill őt kérte fel tanácsadónak, s javaslatára adott önkormányzatot a területnek.

1922-ben álnéven lépett be a légierőhöz, de a sajtó nyomára akadt, ezért Pakisztánba vezényeltette át magát. Unaloműzésből lefordította az Odüsszeiát és több könyvet írt. A legnagyobb sikert az önéletrajzi ihletésű A bölcsesség hét pillére aratta. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert kémkedés gyanújába keveredett. Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott, majd 1935-ben hivatalosan is visszavonult vidéki birtokára.

Kedvenc márkája az exkluzív, angol Brough Superior, a kor superbike-ja volt. George Brough hét motort is épített neki, Lawrence mindegyiket tiszteletből George-nak hívta. A kéthengeres ezres gyorsabb volt 160 km/h-nál: nem volt párja ennek a gépnek.

1935. május 13-án Bovingtonból Dorsetbe hajtva két kerékpáros fiút akart kikerülni motorjával, de kiröpült a nyeregből és súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. Orvosa, Hugh Cairns szerint, ha bukósisakot viselt volna, túléli. A sebész belátta, hogy Lawrence könnyebb zúzódásokkal is megúszhatta volna – a nagy visszhangot kiváltó balesetnek megkerülhetetlen szerepe volt abban, hogy az Egyesült Királyság katonai és civil motorosai számára valós védelmet adó bukósisakokat fejlesszenek ki.

Május 19-én, szerdán, halálának 75. évfordulójára emlékezünk. 

(részleges forrás: MTI)