Amerikai botoxkúra a Jawának

Filléres ára és egyszerű, de megbízható konstrukciója miatt a Jawa elég népszerű volt Amerikában a hatvanas években. Mint most a lidlis cuccokra, úgy tekintettek rá – olcsó, de működik, nagy neve nincs, de jó lesz – jó is lett.

A salakos és terepes sportsikerek segítették az értékesítést, így elég sok utcai gépet vittek ki a csehek – a 250-es modell volt igazán népszerű. Ez a flat track gép is akkor épült; feltehetőleg sérült, vagy alkatrészként fetrengő elemekből építették össze. Az egyhengeres kétütemű azonban nem széria: 250 typ. 557-ből, vagyis a gyári krosszmotorból származik – méretesebb felömlők, magasabb kompresszió és jobb anyagminőség jellemzi.

A váz viszont utcai, a 350-es Californiáét fogták meg (mielőtt zavar támad, ez nem az, amit idehaza tévesen kaliforniainak hívnak, hanem a 362-es modellkódú gép). A lengővilla, a hátsó agy és a fék a 362-esről származik, míg a könnyűfém hátsó felni szintén cseh, bár CZ gyártmányú.

A villakifliket az olasz Arces készítette, a villákat a spanyol Betor. Az első D.I.D. kerék amerikai, akárcsak a Sears gumik. A kezelőszerveket a német Magura állította elő. A képeken a gép fellelt állapota látható – információink szerint egy versenyző hagyatékából került elő. Mit is mondhatnánk – így csodálatos, ahogy van.