Bemutató: KTM RC16

A KTM nem aprózta el, több embert öltöztetett narancssárgába a lelátókon és domboldalakon, mint amennyi sárga ruhát magára öltő Rossi rajongó jelent meg. Aki pedig járt már valaha MotoGP futamon, pontosan tudja, ez bizony nem kis szó.

A két motor egyébként hátborzongatóan jól szólt, bár a határokat természetesen egyik versenyző sem feszegette. Hoffman és Kallio jó katonának számít anak , az osztrákok kissé kockás mentalitásához megfelelően passzol a természetük. A néhány körös csapatást követően egy Besenyei Péter tolt egy légiparádét , így a jelenlévőknek akkora luxusmajálisban volt részük, amekkorát a Föld nem hordott a hátán.

A tényekre, és a szűkszavú információkra hagyatkozva azonban mégis jobban várom a motor jövő évi szereplését, mint eddig bármikor. Ugyan az RC16 formaterve igencsak hasonlít a Honda királykategóriás motorjához, mégis ha jobban megvizsgáljuk, hamar meggyőződhetünk róla, semmi közük egymáshoz .

Alapvető különbség, hogy a gyár a Moto3-as versenygépéhez hasonlóan itt is a csővázas megoldást alkalmazta, és a futómű sem a jól ismert Öhlins vonalról érkezik, hanem a gyárral már régóta sorsközösséget vállaló WP-től.

Az eseményen egyébként mindenki jelen volt, aki számít: Carmelo Ezpeleta, a Dorna vezetője, Stefan Pierer, KTM vezérigazgatója , Sebastian Risse, a KTM Onroad versenyrészlegének vezetője, és a projekt technikai atyja, Mike Leitner, a KTM Onroad részlegének elnökhelyettese, aki egyébként 2014 év végéig Dani Pedrosa csapatának technikai vezetője volt a Repsol Hondánál. De ott volt még Pit Beirer, a KTM versenyrészlegének igazgatója, és Mika Kallio tesztversenyző. A moderátor szerepét pedig Alex Hoffmannra osztották.

A jó hangulatú beszélgetésen a csapat egyelőre még az alapvető információkat sem közölte, és az erre irányuló kérdésekre is diplomatikus válaszokat adott. A főtengely forgási irányát firtató kérdésre Risse például így válaszolt: „ m egvizsgáltuk mindkét irányt, levontuk a következtetéseket, és megosztottuk tapasztalatainkat.” Nagyjából hasonló választ adott a V4-es blokk hengerszögével kapcsolatos kérdésre is. Itt Stefan Pierer annyit azért elárult, hogy kicsivel kevesebb mint 90 fok. Azt viszont már Pit Beirertől tudtuk meg, hogy a motort szinte minden körülmények között kipróbálták, rengeteg kört tettek meg, még a versenyzők termetét is váltogatták, hogy figyeljék a motor viselkedését, de állítása szerint soha nem robbant le egyik blokk sem. „Teljesen őszintén mondom, hogy már most, ezen a hétvégén is készen álltunk volna a versenyzésre. ”

Carmelo Ezpeleta mindössze annyit fűzött az egészhez, hogy véleménye szerint a gyár a lehető legjobbkor döntött a visszatérés mellett, és az eredményeiket látva nincsenek kétségei afelől, hogy akár a komoly sikereket érhetnek el nagyon rövid időn belül.

Stefan Pierer, utalva a KTM 2005-ben kudarcba fulladt MotoGP szárnypróbálgatásaira – akkor Kenny Roberts csapatával karöltve – elmondta: egyetlen cél lebeg a szeme előtt, hogy a gyár a királykategóriában is világbajnoki címet szerezzen. „Azt hiszem mindenki láthatja, hogy nem vagyunk egyszerű esetek, soha nem adjuk fel az álmainkat. Ugyan szerepeltünk már a legnagyobbak között, ami végül rosszul sült el, de mindig hittem benne, hogy egyszer képesek leszünk visszatérni egy teljesen saját csapattal. Most jött el ez a pillanat, megérkeztünk, visszatértünk, és hiszem, hogy egyszer ebben a kategóriában is bajnokok lehetünk. Az üzenetünk pedig mindössze annyi, hogy egy hozzánk hasonló apró ország is képes lehet világraszóló sikerekre.”

Ismerve a Moto2-es kategóriára vonatkozó, Dorna és Honda között lejáró motorbeszállítói szerződést, persze azonnal megkérdezték az elnököt, mekkora esélye van annak, hogy a gyár megpályázza a Moto2-es kategóriában ezt a szerepet, lévén jövőre itt is saját csapattal indulnak, természetesen még a japánok blokkjával. „Nézze, az elmúlt napokban mindenki ezt kérdezi tőlem, és most is csak ugyanazt tudom válaszolni: nem érdeklődünk a Moto2 iránt, mint beszállítók. A kategóriát egyébként nagyon kedvelem, és hiszem, hogy itt igazi tehetségeket nevelnek – nem véletlenül indítunk mi is saját csapatot jövőre – de nem szeretnénk külön terheket a nyakunkba venni. S okkal fontosabbnak tartom, hogy képesek legyünk száz százalékban arra összpontosítani, amit elterveztünk. Egyébként el kell hinniük, nem a pénzről szól, mert még így is olcsóbb üzemeltetni egy Moto2-es csapatot, mint egy Moto3-asat.”

A legérdekesebb válasz pont egy érdektelennek tűnő kérdésre érkezett Pierertől, amikor David Emmett szakíró, azt szerette volna megtudni, milyen tervei vannak a gyárnak esetlegesen az ezres sportmotorok piacán. „Semmilyen, nem tervezünk semmit azzal a kategóriával, és azt hiszem, egy ilyen motor mellett felesleges is lenne. Mondom ezt azért, mert nagyon hamarosan megvásárolható lesz az RC16 utcai változata. Nem lesznek trükkök, egy ízig-vérig versenymotort fogunk kínálni, viszont a KTM számára a legfontosabb a motorosok biztonsága, ezért teljesen őszintén kérek minden leendő vásárlót, hogy használja megfontoltan majd a motorját, és lehetőleg pályán közlekedjen vele, ne közúton, mert arra szinte alkalmatlan lesz.”

Végül Mika Kallio is méltatta a prototípust, tőle kissé szokatlan bőbeszédűséggel. Elmondta, hogy eddigi tapasztalati alapján a motorban igazi potenciál rejtőzik, és bár még akad munka bőven a végleges verzió eléréséig, mégis úgy gondolja, hogy hamarosan a legjobbak között láthatjuk az RC16-ot. A futamot megelőző, osztrák pályán futott teszteken a KTM pilótái egyébként két és fél másodperc körüli hátrányban voltak a gyári motorokhoz képest, viszont a szatellit Hondáktól mindössze fél másodpercre voltak lemaradva. Ez elsőre ugyan soknak tűnhet, de a jövő évi katari nyitányig jó része akár el is olvadhat.

Az első fellépésig viszont már nem kell sokat aludni, Valenciában talán már kicsivel több is kiderül.