Az öreg Kawasaki fel fog támadni

2018.01.10. 06:26
9 hozzászólás

A motorfelújítós felhívásunkra több mint ötven jelentkezés érkezett, amiből tíz-tizenöt simán megérdemelte volna a segítséget. Hosszasan rendezgettük, nézegettük őket, az utolsó körben már képeket is kértünk a motorokról, hogy könnyebb legyen dönteni - végül az ötletgazdával, az X-Bike-os Borsay Szabolccsal Attila motorjára esett a választásunk. Őt egy barátja ajánlotta, aki végig a segítségünkre volt, például bravúrosan megszervezte a motor titkos fotózását is.

Levél a szarvasról és a motorról

Kedves Totalbike!

Attilával, gyerekkorunk óta barátok vagyunk (48 évesek vagyunk), ő szorulna segítségre. Amióta az eszünket tudjuk, motorozunk, én már pár éve Ausztriában élek, ő otthon családjával. Négy lánygyermeke és egy unokája van. Utolsó előtti motorja egy MZ ETZ 250 volt, amit én hoztam ki Ausztriába eladni márciusban, és az árából sikerült neki találnom egy Kawasaki GPZ500S-t, 1994-est, női tulajtól, viszonylag jó állapotban, mivel mindig komoly motorra vágyott, de a magyar fizetéséből sosem telt rá.

Attila motor balesetet szenvedett. Mivel vidéken, Tolna megyében lakik, és Dombóvárra jár be dolgozni, a busz és vonat helyett jó időben motort használ. Nyáron hajnali órákban munkába menet egy szembejövő autós szarvast fogott, és a 400 kilós jószágot az ütközés átdobta a szembe sávba, Attila elé, aki normális, 80 kilométeres sebességgel nem tudta elkikerülni az ütközést. Hál' istennek ő túlélte, a szarvas kimúlt. Többször operálták a pécsi baleseti sebészeten, kulcscsont, lapocka és több borda töréssel, jó pár lemezzel és csavarral, jelenleg lábadozik, táppénzen van. A motor teljesen összetört, de azóta sikerült egy viszonylag jó donort találni hozzá, de az összeépítés még várat magára, anyagi és egészségi okok miatt. Örülnék, ha tudnátok segíteni, mivel Attila barátom még nem tett le a motorozásról.

Üdv: István

Miután eldőlt, hogy Attila lesz a befutó, értesítettük, és egyeztettünk vele. Szabolccsal beültünk a furgonjába, és legurultunk a roncsért. A körülbelül ezer fős községben könnyen megtaláltuk Attiláékat, és pár mondat után összenéztünk Szabolccsal: éppen ilyen embert kerestünk, jó helyre megy a segítség.

Attila a jól működő fél kézével már elkezdte szétszedni a a Kawát, és a donorról kiválogatni a felhasználható elemeket, mindent szépen rendszerezett, összekészített. A motor rendesen összetört, az első villa kuka, sérült a dekli, kiflibe hajlott a hűtő, az idomok reccsentek, a tank horpadt, a kormány eltört, a kipufogón csúszásnyomok -  egy csúnya esés fájdalmas nyomai ezek. A váz viszont jó eséllyel nem ment el. Aki találkozott már vaddal, az tudja, a megúszás kizárólag a szerencsén múlik. Attila nem sokkal a baleset előtt vette meg élete első rendes motoros dzsekijét, ha az nincs, lehet, hogy ő sem lenne.

Gyorsan bepakoltuk a menthető, felhasználható alkatrészeket, és hazahoztuk, nemsokára jelentkezünk a felújítás részleteivel.