Hová tűntek a Rotax blokkok?

Az oszták motorgyártó - mármint nem motorkerékpár, hanem motor, mint erőforrás, aggregát - mindenbe szállított különböző hengerelrendezéssel blokkot: repülőkbe, gokartokba, hómobilba és vízi járművekbe egyaránt, de most fókuszáljunk a motorkerékpárokra. Ezekben mind közös volt, hogy alapvetően jó minőségű, és tartós blokkok voltak, amik felkeltették a BMW, az Aprilia és a KTM érdeklődését is.

De a Rotax jelentette a reményt a Harley-Davidsonról leszakadó Buellnek is, amikor egy 150 lóerő körüli, 1000-es V2-esre volt szükségük - érdekesség, hogy az a blokk tulajdonképpen egy továbbfejlesztett Aprilia RSV V2-es volt, amit szintén a Rotax gyártott.

Ha viszont legendás Rotax motort akarunk felmutatni, akkor nem a V2-esek között kell keresgélni, hanem a 70-es 80-as évek legbrutálisabb terepmotorjai között: a Can-Am 500 MX-be épített kétütemű Rotax Type 486 a maga idejében a legmocskosabb vadállat volt, ráadásul nem csak erős volt, hanem tartós is.

Mostanra viszont a motorgyártók házon belülre vitték a fejlesztést, és eljutottunk odáig, hogy egyedül a háromkerekű Can-Am Spydert használ Rotax blokkot, egy 1330 köbcentis háromhengerest - érdekesség, hogy a Can-Am és a Rotax ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozik, mindkettőnek a kanadai Bombardier a tulajdonosa. A Can-Amen kívül csak repülőkhöz, hómobilokhoz és ATV-kbe szállítanak be, és úgy tűnik, ez egy darabig nem is fog megváltozni.