Nem öl meg, ha nem akarod

Adatlap Suzuki GSX-R 1000 (999 cm3)

Hengerűrtartalom: 999 cm³
Hengerszám: 4 hengeres, soros
Teljesítmény: 185 LE @ 12000 rpm
Nyomaték: 117 Nm @ 10000 rpm
Váltó: 6 seb. váltó
Tengelytáv: 1405 mm
Ülésmagasság: 810 mm
Tömeg: 203 kg
Tank: 17 l

Kicsi. Ez volt az első benyomás, amikor ráültem. Kezes, volt a második gondolat, amikor elindultam. Ami utána jött, arra már nem emlékszem.

Nagyképes teszt? Igen!

Nem tehettük meg, hogy Papp Tibi fotóanyagát csak apró képeslapokon mutatjuk meg a cikkben, ezért húztunk egyet a formátumon, kiteregettük a képeket az egész monitorra, a cikket pedig elrejtettük képaláírásként. Fogadják szeretettel a Totalbike első nagyképes tesztjét, kevesebb betűvel, több fotóval.

Az a baj a sportmotorokkal, hogy képtelenség legálisan közlekedni velük. Rémlik valami, hogy kettőötven körüli tempóval zizegek a sztrádán, először azon csodálkozva, milyen stabil és mennyire nem érezni rajta a sebességet - ingattam a fejem, mennyire nem fogják fel az öntudatos SUV-osok, hogy egy motor mennyire más dimenzióban mozog. De ez csak a képzelet szüleménye lehet: a GSX-R-t muszáj pályára vinni, ha életben akarunk maradni, vagy szándékunkban áll megtartani a jogosítványunkat, és szeretnénk sejteni valamit a gép tudásáról.Galéria: Suzuki GSX-R 1000(Fotó: Papp Tibor)

Ezres GSX-R. Mindenkinél más harangokat kongat meg, de senkit sem hagy hidegen. A nyolcvanas évek halálosztója, ami már a kilencvenes években fogalommá vált, hogy az új évezredben ráragadjon a hülyegyerek-imidzs; 2012-re mintha kicsit megállapodott volna.

Lehet, hogy csak személyes, tájjellegű megfigyelés, de ma, Magyarországon, a nulláshitelek lecsengése után mintha eltűntek volna srácok a Nyugati térről. És ezzel együtt kezdi lerázni magáról a GSX-R a negatív karmát, végre a helyén kezelhetjük.(Fotó: Papp Tibor)

Ha azt mondom, kicsi, komolyan gondolom. Általános trend a szupersportoknál, hogy egyre zsugorítják őket, persze, jót tesz a fordulékonyságnak. Mégis meglepő, mennyire gyerekmotornak tűnik a magam bő száznyolcvan centijével. Annyira közel van a kormány, olyan magasan a lábtartó, hogy autópályán megkísértett a gondolat, hogy a könyökömet a térdemen pihentessen. Tudom, így célszerű, mégis szívesebben hasalok hátranyújtott lábakkal egy klasszikus, hosszú sportgépen.(Fotó: Papp Tibor)

A 2012-es technikának vannak azért előnyei. Nem gondoltam volna, hogy városban ilyen könnyű boldogulni vele. Egyrészt szelídíteni lehet a gázreakcióját az elektronikával, másrészt minden kezelőszerv kiszámíthatóan, játékosan működik. Aki meg tud barátkozni a gubbasztással, akár munkába is járhat vele. Rendben, a futómű rázni fog egy kicsit, de messze nem olyan kínpad, mint amilyennek első ránézésre tűnik.(Fotó: Papp Tibor)

Még egy mítoszt szeretnék megpiszkálni egyből az elején. Nem akkora hülyeség egy 185 lóerős, ezres szupersport, mint amilyennek tűnik. Lehet, hogy a hatszázasok könnyedebbek, és valahol a teljesítménygörbéjük csúcsán hozzák azt, amit tudniuk kell. Elhiszem azt is, hogy bizonyos pályákon gyorsabbak. De közúton szüntelen gangolgatás a vége, ha haladni akarunk. Míg egy ilyennél odatekerünk, és bármilyen fokozatban, tetszőleges fordulaton fölényesen megindul. Lehet, hogy hetekig nem zavarjuk bele a tizenháromezerbe, de kell a fölöslegesnek mondott teljesítmény, hogy erőből lehessen vele normálisan motorozni.

Megkockáztatnám, egy ezressel nyugodtabban megy az ember, mint egy kisebb sportmotorral. Egyszerűen azért, mert nem kell folyamatosan gépészkedni, hiszen képes arra, hogy háromezer körül nyugisan elbrummogjon alattunk, és nem késztet arra, hogy keressünk minden lehetőséget a nyélgázra.(Fotó: Papp Tibor)

Persze megköveteli a tiszteletet. Aki nem száll magába, mielőtt felül a GSX-R-re, az nincs tisztában azzal, mire is ül fel. Ez is vastagon belejátszik abba, hogy lehet vele értelmesen közlekedni, mert tudjuk: nem játékszer.(Fotó: Papp Tibor)

Egy jó kis euroringes esti motorozásra vittem ki a Suzukit, hogy természetes közegében is megpancsoltassam egy kicsit. Bár a szűk pályát nem az ezres GSX-R-nek találták ki, és én sem vagyok egy nagymenő pályán, roppant tanulságos volt. Melegen ajánlom mindenkinek, aki nem a Várfok utcában szeretné keresni a határait. Egy tankolás ára a beugró, tömeg nincs, csak barátságos arcok és békés motorozgatás. Tökéletes esti levezetés, csak azt kell megszokni, hogy a rendszeresen kijárók először porig aláznak tetszőleges motorral.(Fotó: Papp Tibor)

Hello, biztos, hogy kétszáz kiló ez GSX-R? Olyan finom, könnyed a mozgása, szinte el sem hiszem. Közelébe sem kerülök, hogy kihasználjam a teljesítménytartalékait, de a motorvezérlés három fokozatából azért felkapcsolok a legélesebbe, annyira jámbor. (Fotó: Papp Tibor)

Kanyarok előtt rendre túlfékezem a számomra ismeretlen pályán, eleinte keresgélem az íveket, de mindenben partner a Suzuki. Nyilván túlzás gyakorlómotornak ilyet venni, de félni nem kell tőle, nem bánt, ha nem kérjük, hogy bántson. Minden mozdulatra kimérten reagál, pontosan követi az utasításokat, mint egy jól idomított versenyló.(Fotó: Papp Tibor)

Két óra a ringen még sok is. Nyolc-tíz körönként kiállok szusszanni - bármilyen kezes, sokat kivesz belőlem fejben és testben, nem vagyok edzésben. (Fotó: Papp Tibor)

Már erősen ereszkedik a nap, amikor kezdek ráérezni egy-egy kanyarra, és kezd oldódni a pályára vitt tesztmotornál elkerülhetetlen görcs. A legvégén jutok el oda, hogy nem azon töröm a fejem, jobbos vagy balos lesz a következő, és rendesen ki merek gyorsítani a kanyarokból. Nagyon más a pályázás motorral, mint autóval.(Fotó: Papp Tibor)

Rá tudnék szokni a pályanapozásra, ha GSX-R-em lenne. Kell hozzá egy makulátlan műszaki állapotú motor, hogy élvezni lehessen, meg persze rendes gumik, de egy Euroring jellegű pályán nem kell aggódni, hogy elfárad a technika. (Fotó: Papp Tibor)

A fékek éppen csak bemelegednek, de nem nagyon kell erőlködniük, ennél komolyabb abúzusra tervezték őket. A négyhengerest pedig épp csak megtornáztatjuk kettesben, hármasban, a sprint hazafelé az M5-ösön jobban fog fájni neki.(Fotó: Papp Tibor)

Persze, nem mindenkinek való egy szupersport, de az elsőre félelmetesnek tűnő GSX-R a legjobb példa arra, hogy nem csak pózolásra jó. Nem állítom, hogy sokan ki tudják motorozni, ami benne van, de nem is kell. Amennyire éles fegyver a pályán, annyira békésen lehet vele közlekedni is. Egy kimerítő esti pályázás után például lustán bekattintjuk hatodikba, és berzenkedés nélkül hazavisz. Szűk négymilliót rosszabbul is el lehet költeni.(Fotó: Papp Tibor)