Nem tudod rákölteni a gatyádat

Teszt: Honda PCX 125i – 2021.

2021.05.05. 06:06

Adatlap Honda PCX125 (2021.) (125 cm3)

  • Hengerűrtartalom: 125 cm3
  • Hengerszám: 1 hengeres,
  • Teljesítmény: 12.3 LE @ 8750 rpm
  • Nyomaték: 11.8 Nm @ 6500 rpm
  • Tengelytáv: 1315 mm
  • Ülésmagasság: 765 mm
  • Tömeg: 130 kg
  • Tank: 8 l
  • 1 129 000 Ft

Utoljára tíz éve ültem PCX-en, de így legalább érzem a fejlődést. Egy dolog viszont nem változott: a PCX összes hátránya azonos az előnyeivel, az a kérdés, hogy együtt tudsz-e velük élni. Elmesélem, mire számíts, mert nem feltétlenül ez a legjobb választás – de ha te vagy a PCX embere, imádni fogod.

A PCX tipikusan az a robogó, amit úgy vesznek meg, hogy „mostantól robogóval járok melózni, van egy millám rá (inkább 1,1), veszek még Honda dzsekit és dobozt, aztán hajrá!” Sokat köszönhetünk ezeknek az embereknek, mert egy részük belátja, nem neki való a robogózás, mert mégsem kellemes márciustól novemberig használni, inkább csak májustól, aztán meg jön a nyár, szabi... Nem vagyok biztos benne, hogy ha egy SH-t vettek volna, akkor is elengednék a témát.

Viszont tőlük lehet pár évesen, pár ezer kilométerrel megvenni használtan ezt a remek kis robeszt, amit a 2021-es modellévre jobban átgyúrtak. Ettől még nem változott az alap karaktere, vagyis részben XXI. századi űrhajó, részben meg egyszerű távol-keleti tömegtermék, amit azért ontanak a gyárak Thaiföldön és Vietnámban, hogy sok-sok ember közlekedési problémájára adjon relatíve olcsó megoldást. A mi teszt-PCX-ünk a vázszám alapján egyébként vietnámi volt, ahol 750 ezer forintnak megfelelő helyi fabatkáért (56 500 dong) lehet megvenni (köszi 27% áfa, plusz regadó!), egy tucat-körváltós gép ennek kábé a felébe kerül, viszont a csodás Super Cubért elkérnek 85 ezret.

Az űrhajóság onnan indul, hogy a motor technikája modern, sőt, mostantól négy szelep is befér a hengerfejbe, ezért lett nagyobb a furat és kisebb a löket. Plusz súrlódáscsökkentés, befecskendezés, start-stop. Aki azért aggódik, hogy mikor megy tönkre a bendix, nyugodjon meg: ebben nincs ilyen alkatrész, ahogy külön önindító sincs, a generátor röffenti be a gépet, amikor az ember rátekeri a gázt. Illetve nem röffenti, mert a 125-ös PCX inkább dörmög – mindenesetre úgy indul, mint egy villanymotor, nincs csatt és nyinyinyi. A motorka teljesítménye 12,5 ló (8750/percnél), nyomatéki maximuma pedig 11,8 Nm (6000/percnél), bár a fordulatszámokat inkább megszokásból írtam ide, mert sosem tudja az ember, mennyit forog.

Állítólag a vázat is átalakították, ezt nem csekkoltam, de az tény, hogy a PCX egy szilárd és tömör valami benyomását teszi, mivel meglehetősen jó a tömegkoncentráció, és kevésbé tűnik a gép farnehéznek. Egyrészt alacsonyan van az ülés, még mélyebben a technika, a 8 literes tankot pedig az ülés elé építették, amit át kell lépni felszálláskor, nincs sík lábdeszka. Szerintem egy picit magasabb, mint amit kellemes átlépni, a női felhasználóknak annyit mondanék, hogy érdemes nadrágot felvenni hozzá. A PCX eleje is alacsony, a műszeregység olyan mélyen van, hogy a bukó állvédője épphogy nem takarja ki. A sorok között arra kell figyelni vele, hogy a tükrök pont elérik a Fiat Ducato és Renault Trafic kaliberű furgonok tükreinek az alját, de amúgy jól beállíthatók és egész jól hátralátni velük.

Az alacsonyság és a származási országok miatt van itt egy kis bibi: a PCX kissé hideg robogó. Egyrészt a szélvédője annyira alacsony, hogy már az ember mellkasa is megkapja a menetszelet, másrészt az idom vagány bevágása térmagasságban pont oda irányítja a menetszelet, ahol a férfiak legnemesebb alkatrésze az optimális működéshez extra hűtést igényel. Ez Vietnámban és Thaiföldön előny, arrafelé eső elleni védelemre sincs szükség, mert ha megjön a monszun, akkor tök mindegy. A vízhűtő is hátul, a blokkon van, oldalra nyomja ki a meleget, ennek a fűtő hatására sem számíthatunk, mint a drabális és nehéz, nagy, vizes robogóknál – viszont ettől tud kicsi, könnyed és viszonylag fürge lenni a PCX.

Viszont amikor nálunk áprilisban visszatér a tél, nem feltétlenül kellemes a Honda, alapkiépítésben inkább jó időben járós motor. A futárság más téma, ők amúgy is víz- és szélállóbb ruhákba öltöznek, a farmeres, melóba járós pojácák – mint én – fognak néha fázni rajta. Nem véletlenül kezdik a tulajok a nagy plexi, kézmelegítő zsák és Tucano megvásárlásával az ingázást, ha tényleg komolyan gondolják a hosszú robogós szezont.

Dobozt venni sem hülyeség, bár nem létszükséglet. Az ülés alatti rekesz van akkora, hogy beférjen egy állvédős bukó, hivatalosan 2 literrel nőtt a térfogata, így most 30, úgy tippelnék, hogy a kisebb hátsó kerékkel (13-as lett) nyertek pici helyet. Viszont egy 15-ös laptopot már nem pakolsz be az ülés alá, az tuti, illetve a második bukónak sincs már hely. A rekesz amúgy a központi kapcsolóval nyílik. A kulcs nélküli rendszer az ABS után a második legzseniálisabb újítás, ami a motorokkal történt az elmúlt száz évben. Soha nem kell elővenned a kulcsot, sem az indításhoz, sem az ülés, sem a tankoló fedél nyitásához. Kár, hogy az erre szolgáló kapcsoló iszonyatos erővel működik.

A relatíve alacsony gépről a 173 centimmel úgy ért le teli talppal a lábam, hogy a térdem még picit meg is volt rogyasztva, tehát a PCX jóval alacsonyabb, mint egy X-Max vagy egy Forza. Könnyű is, 130 kiló, ez 30 kiló előny egy 125-ös Forzával szemben, miközben annak csak 4 tized newtonméterrel több a nyomatéka. A PCX pont a kompaktsága és tömörsége miatt tud relatíve fürge 125-ös lenni, és talán ez a kis tömeg a megfejtés arra is, hogy elég hátra a dobfék, ciki vagy sem. Mivel ez bovdenes működtetésű, nem hat rá a blokkolásgátló, csak az első kerékre – ez ma a hatóságilag megkövetelt minimum (vagy az integrálfék).

A futóműve elég feszes, az első is, de még pont azon a határon mozog, hogy ne fájjanak a magyar utak túlzottan, picit növeltek is a hátsó rugóúton. Meglepően ügyesen kanyarodik virsli jellegű gumijain, hamar rászokik az ember, hogy a lovakat bátor kanyarodással és kevés fékezéssel pótolja bizonyos szituációkban. A határozott futómű és a nem nyeklő váz elég önbizalmat ad ehhez. Viszont a magasabb járdaszegélyeket óvatosan kell megközelíteni vele, mert nem túl magas a hasa.

Ezzel együtt a PCX nem a városok büntetőgépe, mert a motorját inkább a takarékosságra hangolták: nekem 2,1-et zabált. Amikor a tesztidőszak alatt volt egy enyhébb nap, tekertem a városban egy 50-60-as kört, azzal a tervvel, hogy aznap egy pálcikával lejjebb menjen a tankjelző szintje. Így cél nélkül tényleg pusztító, mennyire nem igényli a benzint, miközben egész jól el tud lépni az átlagos forgalom masszájából, és rávilágít, hogy valójában tök felesleges városi használatra 200-250 köbcenti fölé menni. Viszont azért a 150 köbcenti elférne (már ha az ember nincs rákényszerítve egy B125-ös motorjogsival erre a motorméretre), mert 60-70 környékétől már kissé álmosabban gyorsít, és ez már tud kellemetlen lenni előzéskor. A 98 km/órás gyári végsebesség pedig inkább olyan, mit a matematikában a határérték: csak a végtelenben érjük el.

Bár a PCX-nek már pár éve ledesek a lámpái, most új a forma elöl és hátul. Az is érdekes, hogy ehhez a motorerőhöz mostantól kipörgésgátlót is adnak, talán ráéreztek, hogy a futárok csúszósabb időszakokban is motoroznak. Kipróbáltam sóderben, tényleg működik, szerencsére jeges út nem volt kéznél. Amúgy az ABS is döbbenetesen hatékony az első keréken, hátul a dobfékkel kordában tartott blokkolási hajlammal egész biztonságos a PCX, a kevésbé rutinos motorosoknak is.

Mindezzel együtt vannak látható olcsósítások is, nemcsak a dobfék: a PCX megszületése óta ezt a krómozott Tacskó-kormányt kapja, és bár nem szoktam megijedni a kábelek és bovdenek látványától, azért itt elég puruttyán vezették el a dolgokat, ami egy ilyen csili-vili digitális műszer közelében érdekes kontrasztot ad. Nem véletlen, hogy más robogókon ezt a részt leburkolják. Ugyanakkor a bal oldalon lévő rekeszben ott az USB Type-C csati, és ha már választani kell, én is inkább elnézegetem a kábeleket, ha közben töltődik a telefon.

Ezzel együtt is a PCX az egyik legjobb jó ajánlat a maga műfajában, nem véletlen, hogy ez hasít a legjobban a 125-ös robogók között, de az a szomorú realitás, hogy ez éves szinten sem jelent többet 130 darabnál. Még szomorúbb, hogy ezzel piacvezető a 125-ösök között, milyen jó lenne, ha több ilyet tudnának venni a népek, és azon bánkódnának, hogy nem tudnak megismerkedni a benzinkúton a pénztáros csajjal, mert olyan ritkán kell tankolni. A karbantartása sem vészes, 9 deci olajat kér 6000 km-nként és új szíjat 24 000 km-nként (bár 12 ezrenként csekkolni kell). Csak arra kell vigyázni, hogy az új ledes csodalámpát ne törd össze, mert az nem lesz olcsó.

A PCX a nagyobb kanapé-125-ösöknél lényegesen fürgébb és kezesebb, nem is beszélve arról, hogy szinte feleannyiba kerül. Viszont meg kell kötni pár kompromisszumot, az ülés alatti tároló, a szélvédelem és a villantási faktor terén, de ennyit ez sok embernek megérhet. Van azonban itt másik tényező is: ha már plexi, doboz, lábtakaró és egyebek is kellenek rá (pláne gyáriból), akkor az SH125i már lőtávon belülre kerül (1,35 millió dobozzal), semmivel sem kevésbé tartós Honda-technikával. És arra már elég egy nagy plexi, hogy hűvösben se fázz.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.