MOTORRAL A POKOL KERESZTÜL

Megjegyzés     Ismét kaptunk egy igen érdekes anyagot Ausztráliából Láng Gyuritól, aki továbbra is nagy harcban áll a magyar nyelvvel. Mivel a kiváló szerző még tizenévesen vándorolt ki, és azóta évtizedek teltek el, az amúgy sem túl erős iskolai emlékek végképp elhalványultak. Gyuri ízes, emigráns Török Szultán-magyarját az Olvasó gyakorlatilag szerkesztetlenül élvezheti. Ancsa

Tulajdonképen minden elkezdet múlt szeptemberbe. Egyik nappon megáltam az ulyságárusnál és véletlenül belelapoztam a "PACIFIC FLYER" czímű pilóta magazinba. A fénykép szemebe ütöt úgy, hogy alig tudtam álni a lábán, és pedig nem is szívtam előzően. Meglepedéstől még nagyot fütyültem is. Öreg néni, aki akkor pálcikával ballogot lassackán az üzlet elöt, azt hitte, hogy a füty neki szól. Megált a reménybe, hogy randira felhívom. Ellen áltam a száz karátos mosolynak, és rohantam feladni a e-mailot.

Én: Egy ürge föltette a motorjára gázhajtású turbinát, érdekel a cik?
Ancsa Nekem: Érdekel.
Én Johnak (a rakéta tudósnak): Akarom látni a motort és építőt is, ha még nincs bezárva a bolond házba a út forgalom zavarásért.
John nekem: Még nincs, de most nemér rá. Majd jelenkezem egy hónap múlva.
Addig tudtam várni egy holnapot. A végén már perceket is számoltam. Végre megjöt a e-mail Johntol: Jöhetsz már!
Én Johnnak: Most nemtudom. Elkel halasztalni a dolgot.

Az igazság az volt, hogy beszart a motorom és nemvolt elég pénzem kivalcsanni a műhelyből. (Azóta, hogy múltkor majdnem egy évig kergettek a javítások után, nemakarnak adni hitelt töbé - micsoda emberek vannak manapságba. Nemcsoda, hogy gyakran csőbe jutnak, ha nem néznek a kuncsaftaik után.)
Végre öszeszedtem eleg lóvét, hogy viszaadták a motoromat, de addig már mindenhol NSW-be nagy tüzijátékok voltak (vagy játék a tűzzel?), el is zartak két tucatni embert a gyújtogásért. Hat igen, nem mindenki születik a Nérónak. (Ti. hatalmas erdőtüzek tomboltak mostanában Ausztráliában Új Dél-Wales-ben. Gyuri itt nyilván erre céloz.)

A Johnal megbeszeltünk, hogy Januáris első vasárnapon meglátogatok és megsináljunk egy pár fotot és cikket. Megvolt beszélve a Ivak Janoval, aki a fényképész profija. Gondoltam, hogy lehet, hogy még két cikket is behozom belőle, mar láttam a nagy bettűkkel a cik nevet: MOTORRAL A POKOL KERESZTÜL. De megfoktok csalódni a lángot csak akkor láttam, amikor benéztem a motornak tükörbe (nem volt nagy latvany). Ja, meg egy kis égést szagoltam, amikor a csizmám odaért a kipufogóhoz. Ez volt minden a nagy tűz kalandról, ha nemszámolom be, hogy a út végén majdnem becsukkatak.

Majnem célhoz juttam, amikor egy út záráshoz motoroztam. Rendőrök bezárták a utat, mert tűz milyat veszéjes volt továb haladni, és mindenkinek kellet menni kb. 15 km kerülőt. Probáltam becsúszni rendőr háta mögé, majdnem sikerült is, de másik elkapot és elkezdet faggatni, hova megyek. Mondom - hát szeretném egy kis szalonat sütni, és még udvariassan hozzá tettem, hely van elég, majd nefogom zavarni. A zsarut majdnem gutta ütöt. Rám nézet elvörösült, és elkezdet nyulkálni a bilincsek után. Nem vártam addig, amíg meg fogja találni (olyan udvarias mégsem vagyok) és gyorsan távoztam közeléből. Szerencsére nem követtek.

Nemsokára elértem a South West Rocks-ba (kb. 500 km Sydney-ből), ahol Paul barátom él. Nyújt karrokal üdvözölt (megvoltam lepve, mert mindig egy kicsit ideges, amikor a borkolekciója közelébe merészkedek). Későb kiderült, hogy fogadot rám 100 dolárt, hogy lefogom motorozni (mégsem volt tűz). Reggel már nem nézet olyan vidámnak, pedig még elég sok üveget megmentet északán.

Másnap reggel elindultunk Wauchope-ba (nem mesze a Port Macquarie-től). Paul és Jano autóval, én pedig motoron. Amikor oda érkeztünk, bekopogok az ajtón. Magas, hoszúhajú (már nem tavaszi csibének szóló) férfi nyit ki.
- Jól vagyunk a rakéta tudósnál? -- érdeklődök.
Elmosolyog és bólint. Azt hiszem, hogy Einstein bácsival találkoztam, csak accentussa Austrál.
- Én már minden voltam -- asztmondgya, -- boiler csináló, tűzoltó, pilota meg...

Nem vártam, amíg kisorolja minden álását, futottam a garázsik. És ot, mint a kincses ládikót kinyitva találtam nem egy, de két meglepedést. Ot garázsba csilogot (nemszámítva a én szemeket) két motor. Elsőnek egy gáz turbin halytású Honda vászba két kerekű rakéta, másik oldalán egy 1974-es Norton V twinnel 1500 köbcm. A fejem úgy mozdult, mind a tenisz szurkolónak.

Megnéztem a Nortont, alig figyeltem John Willis magyarázást (vagy austrálazást?), de valahogyan megértettem, hogy a bottom end (motorház?) egy 1928 Harley-Davidson side valve motorjából van, és top end (barrels) saját tervezésű öntés volt rá. Ha Nortonnék adtak volna lehetőséget, nemjutnának csődbe ma. Ha akartok többet tudni külgyetek e-mail John Willisnak . Szívesen ad tanácst, vagy megmongya a motorrol sokat töbet...

Evel terorizálta sok pár évik semit nemsejtető polgárokkat. Aztán a motor túl kicsi (150 ló a hácsó keréken) vagy túl lassú volt (nemtudom pontossan hányal ment) neki, és elhatározta, hogy épül valami mást. Beleugrottam a beszélgetésbe, és megkérdeztem, hogy véletlenül nemmarad még abból anyagból, amit szeddet, amikor eszébe juttot a geniális ötlet. Csak szomorúan megrázta a fejét. Oda léptünk a gázturbinhoz. Nézetek az oldalra! Az a cső nem karburátor, de kipufogó.

Amikor elindította a motort, olyan volt, mint egy forró vihar átment az udvaron. Üvöltözést nem is emlegetem (azt hiszem, hogy hatvanadik szomszéd job oldalról üvöltöt legfájdalmassan). Amikor kikapcsolta a motort (milyen motort!), megmonta egy pár technikai adatokat. Azt monta, hogy a motor fogyaszt 1800 ml egy percbe. Amikor kiszámoltam menyi ez jelen 100 km távolságba (ha nem is sok perc), rájöttem, hogy megtudnám engedni magamnak, csak egy pár perc motorozást havonta. De mingyár job let a kedvem, mert a motor nemzabál csak benzint, de minden, aminek van energiája, még a használt étel olajat is megzabál. Mar gondolkoztam mijen nagy tankot kel föltenni a motorra, ha kedvem lesz uzsonálni Indonezsiába...

Már akartam javasolni, hogy elviszem kipróbálni a motort csak ide a blokok körül, amikor elmondta, hogy a kipufogó elején kb. 1000 fok van, és az nagyon közel volt a tökeimhez. Le kellet mondanom a motorozásról. A turbin egy 450 ló erős teher kocsiról van, a combustion chamber (ahol szikra jön) egy tűzoltó bombáról van megsinálva (és én csodálkoztam, hogy mért enyi tűz van a környékbe). Megkérdeztem, hogy minden szakma, amilyen keresztül ment, van ot a motoron képviselve. Azt válaszolta, hogy igen. Akkor mondom neki, hogy örülök, hogy nem nő gyógyász...

Még a fordulók kapcsoladba, ami a Harleynal 6000 rpm (forduló egy percbe), már magas ot a gáz turbinba kb. 74000 rpm, és kb. 45 psi nyomás lökés van. Ahogy montam, ha többet akartok tudni, írjatok Johnak, mert az én technikai tudásom totálisan kimerült mar elején, pedik ő beszélt a motorról egyfolytába két órát, és ahogy megfigyeltem, nem ismételte magát csak evvel, hogy "George nenyúlj hozza!".

Végül hát eláruljak egy titkot a két kerekű motor csak egy prototypes (ő se mer kockázni a tojásokat), és úgy szevez, hogy a gáz turbint átfog rakni egy trike-ba. És megígérte, hogy elvihetek kipróbálni. Ha kész lesz, akkor megírom, milyen volt OK?

George Lang, Valahol a déli polrol (South Pol?) REZKESSETEG EGERRREK!!! (vagy mégiscak jég medvék?)