Az index nem kötelező szerelvény

Pacsika Mikit sokan ismerik. Az egyik ős streetfighter az országban, az elsők között volt, aki ilyen motort épített nálunk. Miki a szegedi versenyek szpíkere, akik ott voltak, azok tudhatják, hogy egy olyan srácról van szó, aki él-hal a streetfighterért.

Miki egy jónak ígérkező telek-üzlet miatt megvált a Fly névre keresztelt motorjától (attól a bizonyos Első Streetfightertől). Ezt hamar megbánta, mert a pénz nem pótolhatta a motor nélküli keserves éveket. Halovány próbálkozásként épített egy Kawasaki GPZ 550-ből valami streetfighter pótlékot, ami elég meredekre sikerült. Menni ment, meg a belerakott technikával sem volt baj, de akkor sem volt az igazi. Ettől a motortól egy magát igencsak felértékelő laza gyerek szabadította meg, aki az adásvétel után néhány nappal olyan szinten zúgott bele egy autóba, hogy a Csongrád megyei újságok címlapjára került.

Költségkímélő megoldás volt a motorszerzésre a haveroktól vett enduró, amiből fun bike lett volna, de a hazaszállítás után talált műszaki hiányosságok nyomán megkopott a régi barátság. Egy év után még mindig kosárban volt az enduro, akkor az egészet megunta és eladta úgy, ahogy volt, és végre olyan motort keresett, ami legalább egyben van és kibírja az utat hazáig.

A púpos tankos GSX-R 750 még nem tudta, mi vár rá. A haverok nem is látták eredeti formájában a Suzukit, mert Miki a hazaérkezés után azonnal megszabadította az összes műanyagtól, leszerelt mindent, ami a tanknál hátrább volt a vázon, és egyszerűen leflexelte az üléstartó nyúlványt. Aztán leült gondolkozni arról, hogy hogyan tovább?

Króm-molibdén csöveket vett, ezekből szeretett volna egy ülésvázat hajlítani. Talált egy szegedi céget, akik csőhajlítással foglalkoztak, de azok egyszerűen nem bírtak a króm-molibdénnel. Az összes próbálkozásuk kudarcba fulladt, mikor szépen akarták elkészíteni. Miki csöndesen sírdogált a kudarc láttán és alternatív megoldás után nézett. Éppen indult egy teherautó a cég udvaráról, hulladék vassal megrakva. Lekapott a platóról egy csövet, azt a kezébe nyomta a hajlító mesternek, hogy most aztán lásson munkához. A mester valószínűleg szégyellte a korábbi fiaskót, mert hamar elkészült, elkért ezer forintot a munkáért és nagylelkűen lemondott az anyagköltségről.

A közeli MÉH-telepen belebotlott egy gyűrött perforált lemezbe, hazavitte, kikalapálta, felrakta a csővázra, ezzel az ülés kérdése megoldódott.

Nagyon szerethetik a haverok Mikit, mert a világítást úgy ahogy van, ajándékba kapta. A hátsó lámpát Dobos Józsi Harcos Testvértől (Turbo Katana, ha talál új turbót a régi szétszállt helyett, azt is bemutatjuk). Az első világítást, ami egy ködlámpa volt valahol, Szép Tibitől.
Az ülés komfortját később hajlandó volt Miki növelni egy szintén ajándékba kapott polifoam lappal. Az eddigiekhez képest jelentős költséget jelentett a békéscsabai börzén vett 2000 forintos krosszkormány, amit szerencsére sikerült haveri alapon szinterezni.
A kormánytartó bilincsek az Ikarus szegedi gyárában készültek, a gyártási naplóban valószínűleg autóbusz-alkatrésznek könyvelte el Gyura, aki mérnökként a műszaki értelmiséget képviseli a Rakparton.

A hátsó keréknek kétszer futott neki Miki. Első körben a Devils Börzén talált egy felnit húszezerért. Megvette, majd éppen sétált kifelé vele a csarnokból, mikor odalépett hozzá egy gyerek: "Haver, mennyiért adod a kereket? Negyvenet megérne nekem." Fájó szívvel megvált a félórája beszerzett felnitől és elindult újabb kerékvadászatra. Második körben egy ZX 9 kereket talált szintén húszért, vagyis a Suzuki építése már kezdett nyereségessé válni.

Az eredeti karburátorsor egy régi GSX 1100 túramotor 34 mm-es porlasztóira lett lecserélve, ovális K&N légszűrőkkel. A műszerfalat egy 2500 Ft-os Sigma kerékpár-sebességmérő helyettesíti, a tükör 600 Ft, tajvani, de csak egy darab, nehogy jól érezze magát az igazoltató rendőr, aki amúgy sem nagyon tud megszólalni a döbbenettől. Az index nem kötelező szerelvény, természetesen a súlytakarékosság miatt le is maradt az összes. Ha már a tömegnél tartunk: 170 kg. Mondanám, hogy teletankolva, ha Mikinek futná ilyen luxusra. Ezért inkább csak 160-165 kg.

Egy ilyen motor sohasem készül el igazán. Mindig kerül rá valami. A következő terv a szekunder hajtás bordásszíjasra történő átalakítása. Ha elkészül, visszatérünk a Legolcsóbb Streetfighterre.