Aszfaltra való, nem utcára

2009.11.07. 00:01
Előzmény (1)
Álltam a szélben, a nyolc fokos levegő a halál fagyos leheleteként hűtötte a nyakamat. Mártírnak éreztem magam, úgy tekintettem a motorozásra, mint Jézus a keresztre feszítésre: tudtam, hogy át kell esnem rajta, de nem rajongtam az ötletért. Azért bíztam benne, hogy túlélem. Elindulva az egyhengeressel a hideg korbácsolása fokozódott. Beletörődtem: a megváltásért szenvedni kell.

Nincs kompromisszum, nincs kényelem – ez egy kőkemény célszerszám. Szó szerint. A svéd nemzeti színekkel díszített gépen nem érezni a praktikum semminemű illúzióját. Gyengéden vibrál a kormány, a karon keresztül még a mellékvese is finoman megremeg; milligrammonként rázogatja ki belőle az adrenalint. Amikor már azt hinném, hogy többet nem bír el a tudat, rácáfol a fizika: minden ledöntésnél van mélyebb és minden féktávnál van rövidebb.

A Husaberg látszatra svéd, amúgy osztrák: 2003 óta a KTM tulajdonában van. Ha sokat hajolgatunk, előbb-utóbb találunk néhány Made in Austria feliratot. Egykor, a bekebelezés előtt sokan aggódtak az árral szemben úszó márkáért, de fölösleges volt. A mattighofeni menedzsment nem vetette el az alapfilozófiát: másként terveznek másként gondolkodóknak.

Már az 1988-ban megjelent ős is feltűnést keltett. Ugyanekkorát durrant a tavaly bemutatott széria: a 70 fokban bólintó henger, a főtengely alá szerelt váltó szokatlan és nehezen emészthető volt. Rengeteg terepes aggódott, de az eltelt egy évben az FE széria bizonyított. A furcsán álló blokkal eddig nem volt gyári supermoto, 2009 végére ez megváltozott: néhány héttel ezelőtt hivatalosan is bemutatták az FS570-et.

A Rábaring a magyar hülyeség lebetonozott műemléke. Nem a léte, hanem kihasználatlansága miatt – ott áll a csodás létesítmény és nincs benne más, mint az unatkozó strázsa a kapuban. Döntött falú ovális pálya, endurózásra alkalmas dombok, épített szerpentin, autós és motoros akadályok: az, hogy miért nem itt működik Közép-Európa legjobb benzinszagú élményparkja, rejtély; legalább olyan sunyi ügyeket érzek a háttérben, mint a győri Rába teherautógyár kicsinálása mögött.

A sehová sem vezető szerpentin olyan, mint egy gondozatlan vidéki út: keskeny, kanyargós, de az aszfalt nincs úgy tönkretéve; felelősségteljesen kell élvezni, de félelmetesen jót lehet rajta motorozni. Vannak levelek, vannak kavicsos felhordások: pont olyan, mint az életben, csak itt nem jön szembe a sárga busz.

Ott álltam az aszfalt tövében, és vártam, hogy olyan büszkén vigyem végig a pályán a Husát, mint egy kék-sárga-fehér keresztes zászlót a virágoktól illatos pünkösdi körmeneten. A hőmérséklet ugyan nem volt olyan kedvező, de az FS570 legalább annyira magasztos szórakozást nyújt: tömegközpont felé nyomott blokkjával hihetetlenül semlegesen irányítható supermoto.

Körülbelül tíz centivel magasabbra és tizenöttel hátrább került a főtengely. Minél közelebb esik a súlyponthoz, annál kevesebb erőt igényel a motor kormányzása. Azzal, hogy a váltó van legalul, a blokk úgy néz ki, mint amit egy ipari tanuló a speed-kúra után másnaposan elcseszett – ellenben pont úgy megy, mintha pár t a hengerfej alá is szórt volna: az 565,5 köbcentiből 61 lóerőt hoztak ki. Fogalmazzunk úgy, hogy félelmetesen indul meg. Vagyis inkább borzongatóan, mert egyáltalán nem a gyilkos erő jut először az eszünkbe.

A Husaberg supermotó lényege a kezelhetőség: a váz és a futómű a piac egyik legreszponzívabb párosa. Pontos visszajelzést ad minden méteren, a 48 milliméteres WP villa closed cartridge rendszerű, jellemzője, hogy a gáz és a hidraulikus folyadék külön térben vannak – erős igénybevételnél sem habosodhat fel az olaj, nem változhatnak a futómű tulajdonságai. Az ultrakönnyű hátsó lengőkar progresszív himbarendszerű, WP kétdugattyús rugós tagon keresztül kapcsolódik a vázhoz. A kátyúk és a hullámok sem hozzák zavarba; már-már túlzott magabiztosságot ad.

Mit mond a versenyző?

A fiatal magyar supermoto-reménységet, Ónodi Benjámint kértük föl, hogy elmondja véleményét a Husaberg FS570-ről. A tizenhat éves fiatalember öt éve versenyez, eredményei már nemzetközi szinten is figyelmet keltettek. Eddig legjobb eredménye a cseh bajnokság open kategóriájában megszerzett második helyezés.

„Kíváncsi voltam, hogy milyen lesz ez a nagyköbcentis, már széria állapotában is versenyszintű motor. Jó volt kipróbálni, hisz én is szeretnék nagyobb motorra váltani. A benyomásaim pozitívak, igaz először furcsa volt, hogy a saját KTM SMR-emhez képest hamar feljebb kell váltani – ezt megszoktam, hisz az FS nyomatékos, erős motor.

A futómű és a fék minőségi, a finomhangoláson túl szinte hozzá sem kéne nyúlni ahhoz, hogy pályára vigyük: jól sikerült a Husaberg supermotója."

A négy titán szelepet szóló, felülfekvő vezérműtengely mozgatja. A keverékképzésért 42 milliméteres Keihin befecskendező felel – mivel hetven fokkal előredöntötték a hengert, a beépítés ideális, a torok nyílegyenes. Az 570-es hangja zseniális, késlekedés nélkül kapja el a fordulatot. Akárcsak a terepes modelleken, itt is három állásban módosítható az injektortérkép.

Színtiszta hobbimotor, vagy jó a mindennapokra? Nem hazudok, minden kiderül a második oldalon.