Három dolog, ami miatt jónak ígérkezik az idei MotoGP szezon

Az elmúlt pár évben igazán áldottnak érezhették magukat a motorsport-buzik, rendkívül izgalmas szezonok vannak mögöttünk - több olyan futam is volt, ami után úgy álltam fel, hogy na, ezekért a pillanatokért néz az ember egész életen át sporteseményeket. És ha minden igaz, jövőre sem fog lekonyulni az ív.  Legalábbis három jel biztosan erre mutat.

1. Szorosabb lesz a mezőny.

A rajtrácsot például 24-ről visszavágják 22 motorra, a Petronas Yamaha csapat pedig átveszi a jó ideje eredmények nélkül vergődő Aspar helyét - tehát a mezőny általánosabb erősebb lesz.

A Ducati idén végleg elengedi a Desmosedici GP17-et, és a gyári támogatású pilóták az új GP19-cel állnak rajthoz, míg a szatellit csapatok a GP17-nél sokkal ütőképesebb GP18-at kapják meg. A Honda három 2019-es RC213V-vel vonult fel (a két gyári pilóta és Crutchlow vezetik őket), de érdekes, hogy a novemberi jerezi teszten Takaaki Nakagami volt a leggyorsabb a 2018-as Hondával.

A Yamaha szintén három gyári motorral érkezik, és egy újonccal, Fabio Quartararóval, aki megkapja a nem túl sikeres 2018-as M1-et. És ott van még a Suzuki, akik elképesztő ütemben fejlődnek, 2018-ban is nagyot mentek, 2019-ben pedig tényleg bármi lehetséges.

2. Márquez kap egy ellenfelet.

Már egyáltalán nem szentségtörés Márquez korszakról beszélni, a hétszeres világbajnok 2013 óta meghatározza a MotoGP versenyeit. Jelenleg verhetetlen, technikája, felkészültsége és idegrendszere egyaránt kiemelkedik a mezőnyből - Rossi érthetően rosszul viseli a jelenséget, és az is különösen érdekes lesz, hogyan jönnek ki Lorenzóval egy csapatban - ne feledjük, Lorenzo volt az egyetlen, aki Márquez ellen tudott világbajnokságot nyerni, bizonyos szempontból ő az egyetlen remény, hogy ne fullajdon Márquez-unalomba a GP.

3. A gyengék is felzárkóznak.

Érdekes lesz még 2019-ben a KTM fejlődése, bár a szezonzárón az osztrákok versenyzője, Pol Espargaro volt a sztár, a novemberi teszten csak a 17. lett, két másodperccel lemaradva az éltől. 2019 lesz a harmadik évük a GP-ben, és a fejlődés egyértelmű, de idén is inkább csak momentumaik voltak. Azt tudni, hogy a KTM a MotoGP-re hosszú távú befektetésként tekint, és az első öt évre 250 millió eurós költségvetést határoztak meg. A fejlődésüket gyorsítani fogja, hogy leigazolták Johann Zarcót, megegyeztek a Tech3-mal, a GP legrégebbi és legeredményesebb privát csapatával, illetve megszerezték tesztpilótának Dani Pedrosát.

Az Aprilia rég mutatott fel eredményt, de például Guld kolléga megesküdött, hogy nem érdemes temetni őket, mert éppen egy nagy áttörés küszöbén állnak. Az ő teóriáját támasztja alá, hogy leigazolták a Ferraritól Massimo Rivolát a versenycsapat élére, így Romano Albesiano teljes figyelmét a technikai fejlesztésekre fordíthatja. Aleix Espargaro mellé pedig leszerződtették versenyzőnek Andrea Iannonét, akinek első sorban egyszerűsége és türhősége jut az ember eszébe, de szerintem nem véletlen egybeesés, hogy a Ducatiból és a Suzukiból is éppen akkor lett ütőképes versenymotor, amikor ő a gyári csapatnál dolgozott.