Nem a gyártó hibája, de még mindig a brutális torokfájás jut eszembe Benelli-féle Ducati Monster utánérzésű 752 S-ről. Vagy talán egy kicsit mégis: mert hiába volt jó a körítés, a 76 lóerős, kéthengeres blokk az első száz kilométer után monoton, kiábrándító egy olyan vad kiállású nakedhez, így aztán csatolt emléknek maradt a "hűdejóvolt" helyett a Flector-ízű tüszős mandulagyulladás. Untatott, és azt kívántam, bárcsak lenne ebből egy 100-110 lóerős változat! Hát basszus, jövőre lottó ötöst kívánok...
Merthogy eltelt az a bő év, és tessék. A Benellinél már nem is próbálják titkolni a financiális hátterüket: nem szarakodnak az EICMA-val, a 902 S-t egyenesen Pekingben mutatták be, és az alapján, amit eddig tudunk róla, nagyon ígéretes. Merthogy azt tudjuk róla, hogy a 752-es modellhez képest egy centi eltérés nincs a két modell között. Ugyanazok az izmos Brembók fogják, ugyanolyan Marzocchi oszlopokon áll, még a tengelytáv is milliméterre egyezik.
Csak a blokk és a tömeg változik. A 902 S-ben 904 köbcentire hízott a hengerűrtartalom, amivel a teljesítmény is egészséges 105 lóerőre emelkedett, miközben a motor összetömege 6 kilót csökkent, azaz a megadott menetkész tömeg 226-ról 220 kilogrammra csökkent. Ez persze még mindig valamivel több, mint mondjuk egy kategóriatárs, 95 lovas Z900 vagy pláne egy sziluettjében hasonló Monster, de ettől a 902 S még ár-érték arányban erős indulónak ígérkezik.