MotoGP Brünn

Akkor még buli volt az egész, nem a pénzről szólt minden?

A múltban a magyarok Trabantokkal, Wartburgokkal, Barkasokkal érkeztek, hogy láthassák Drapált vagy Agostinit. Honfitársaink és a vasfüggöny mögött élők egymásra borulva vedelték a sört, pálinkát, mindenki boldog volt és orgazmusok közepette üvöltöttek, ahányszor csak meghallották a Benelli vagy az MV hangját. Az autók tetejére magaslest építettek, onnan nézték a küzdelmet. Vasárnap másnaposan elbúcsúztak és megígérték egymásnak, hogy jövőre ugyanitt.

Azok az idők elmúltak, most minden a pénzről szól?

A depóban egyre több a nézelődő VIP vendég, mindenki a falak mögé akar látni és pezsgőt vedelni a versenyzőkkel. A gond az előbbi állítással csak annyi, hogy ilyen elven a Dorna már rég tönkrement volna, hiszen a MotoGP-t egyvalami tudja életben tartani. A nézők, azok az őrültek, akik eljönnek Finnországból, Görögországból és a világ minden tájáról, kerekesszékkel és járókerettel, hogy élőben láthassák a mai hősöket.

Ők nem a depót róják, hanem a kockás pléden ülnek, szendvicset esznek, leszarják az egészet, csak jól érezik magukat és minden éjjel felrobbantják a kempinget. Na, idén őket kutatom, mit gondolnak erről az egészről, amit Grand Prix-nek hívnak.

Tizenegy körül ért véget a felhőszakadás, az eső szemerkélt. Nem vártam tovább, nekiindultam a tábornak. Kísérteties villámok cikáztak, érdekes egyveleget alkottak a tűzijátékkal, azt hittem levegőbe repül az egész. Mellém botorkált három osztrák ifjú, beszélgetni kezdtünk. Először jöttek Brünnbe és élvezik.

Legfőbb érdeklődési körük a pina és az alkohol. Odaértem a kemping bejáratához, lefogtak a biztonságiak. Nincs karszalag a kezemen. A kutyákat épp levakarták rólam, mikor megérkezett quaddal a biztonságiak főnöke. Hosszas egyeztetést követően elvitt a recepcióra, azt hittem dutyiba zárnak. Ingyen karszalaggal köszönték meg, hogy fotózni akarom a kempinglakók életét. Egyet kértek, ne konfrontálódjak senkivel.

Addig azt hittem, ismerkedni csak kutyával lehet, hamar rádöbbentem, ez nem így van. A fotósállvány látványa legalább száz embert csalt körém. Igaz, ezek egytől egyig részeg, ismerkedni vágyó férfiak voltak. A mérlegem két invitálás részegedésre, ma estére, két ígéret részegedésre ma estére, és négy üveg sör helyben.

Három fiatal érkezett, egyikőjük napszemüvegben, plédbe csavarva. Érdeklődtem, miért jöttek? Imádják a motorversenyt, Brünnben mindent szabad, otthon csak a szabályozás, ötödik éve járnak ide. Ausztriához képest olcsóság van, igaz ők a cseh-szlovák-osztrák háromszög mellől jöttek, de szeretnek mindenkit. Lényeg, hogy ne háborúzzunk és segítsünk egymáson, dugjunk és igyunk minél többet.

A lengyel Sebastian a lakóbuszába invitált, másodszor jár Brünnben, imádja a motorokat, de véleménye szerint a kemping viszi a hétvégét. Az olasz Tiziano és barátja először jöttek a cseh Grand Prix-re. Tiziano kedveli a nagymellű cseh lányokat, igaz eddig keveset látott. Barátja a sunára esküdött. A távolból őrült üvöltés, lángok és visítás. Két osztrák ifjú érkezik pótkocsis fűnyírótraktorral, a pótkocsin ezres Suzuki Swift blokk, azt túráztatják. Harmadik barátjuk gyalogosan érkezik, motoros láncfűrésszel kíséri őket, körkörös mozdulatokat írva a levegőben.

A gyermekek szemét ekkor már eltakarják az érzékeny lelkületű szülők. Valaki koppgázon járatja Kawasakiját. Pajkos szőke hölgy játszik démoni játékot, magukból kikelt férfiakkal. Érzékien csavargatja a ZX6R gázmarkolatát, majd vadul cibálja. Néhány férfi szemében könnycseppet látok, ez már nekik is sok, folytatásért könyörögnek, a hölgy kegyetlen, összeölelkezik távolban röhögő barátjával és sátorba vonulnak.

Egyik pillanatban Motörhead üvölt – Ace of Spades, nem sokkal később Flo Rida, nem számít, az őrjöngés konstans. Talán ez az, ami miatt érdemes motorversenyre járni, látni a hús-vér emberek szórakozását? A hiedelmekkel ellentétben nem sátán módjára mulatnak, csak pont annyira, amennyire jólesik. Ma este folytatom a kutatómunkát. A mikrobusz hátuljában próbáltam álomba merülni, de a távolban még zengett a Crazy Nights.