MotoGP: Osztrák Nagydíj - 2021.

MotoGP: Osztrák Nagydíj - 2021.

2021.08.19. 12:18

A KTM belső szabályzatában minden bizonnyal szerepelt, aki megnyeri a versenyt, számíthat némi jövőre, aki viszont nem, az jobb, ha B opciók után keresgél.

Jobb magyarázatot nem találok arra, miért maradt Brad Binder szakadó esőben a pályán lerongyolt slickekkel, az utolsó négy körben, még úgy sem, hogy elmondta, eszébe jutottak öccse, Darryn szavai – mely szerint elképesztően jó volt a tapadás –, aki egy héttel korábban, Moto3-ban ugyanígy slick gumival próbálkozott esőben, de egy akkor már felszáradó pályán. Mert itt most valami egészen más számított, mintsem az új hűtési rendszerrel ellátott Brembo féktárcsák, és nyergek, meg a menet közben állítható magasság. Sokkal inkább azok a képességek, melyeket Brad Binder gyermekként összeszedett a dél-afrikai homokban és döngölt agyagon, állandó csúszásban lévő motorokon, első fék nélkül.

Talán a történelem leglassabb – pályára levetített – utolsó körével nyerte a futamot, csak azért, mert meghozta eddigi élete talán legkockázatosabb döntését, de ahogy a megboldogult Ralf Waldmann mondta 2000-es doningtoni győzelmét követően, ahol a körülmények hasonlóak voltak: „Végül csak egy hajszál választja el egymástól a hősöket és az idiótákat.” Mert esőben nemcsak attól kellett tartani, hogy a slick gumik csúsznak, hanem attól, hogy bizonyos hőmérséklet alatt egyszerűen nincs tapadás a motor elején, a karbon fékek pedig szintén az üzemi hőmérséklet alá hűlnek, és használhatatlanná válnak.

Tulajdonképpen ez történt, és Binder így teljesítette az utolsó kört, elmondása szerint az azt megelőző háromban még valahogy döcögött a rendszer, de az utolsó körre minden felmondta a szolgálatot, így műszaki szempontból talány, miként volt képes mégis célba érni. Tény, hogy Binder istenadta tehetség és elképesztő motoros, felzárkózása az élbolyra egészen bámulatos volt, de talán jobban örült volna annak, ha száraz körülmények között is lépést tud tartani az elejével. Mindenesetre kockáztatott és bejött neki, amellyel megmentette a KTM becsületét a hazai nagydíjon. Ez pedig általában olyan magasságokba repíti egy versenyző kapcsolatát a gyárral, amely ezt követően ritkán borítható fel, és alig áshatja alá bármilyen külső körülmény. És azt se feledjük, Binder szerezte meg a márka első győzelmét még tavaly.

Ha a futam legnagyobb veszteseit kellene kiemelni, akkor felsorolhatnék legalább nyolc versenyzőt, azokat, akik motort cseréltek, és azokat is, akik nem, de mind közül talán Marc Márquezt emelném ki leginkább. A spanyol többször említette a hétvége folyamán, hogy valamit találtak, és úgy tűnik, összeállt a rendszer, így a múlt heti, kissé szétesett versenye után mindenki érdeklődve várta, mire lesz képes. Végül az utolsó pillanatban hozott döntése, mely szerint puha hátsó gumival rajtolt talán egyedüliként, kifizetődött, mert a verseny száraz szakaszában előbb tisztán a dobogóért, a motorcsere előtti körökben pedig a győzelemért harcolt Pecco Bagnaiaval.

Azért volt ez különösen nagy eredmény, mert a balkanyaros Sachsenringet leszámítva visszatérése óta először volt nyíltsisakos küzdelemben a győzelemért, egy olyan pályán, ahol a jobb kanyarokban sem árt erősnek lenni. És kicsit mindenki úgy érezhette, ismét a régi Márquezt láthatjuk. Végül pont az viccelte meg, amely számára a leginkább otthonos közeg volt a múltban, a káosz. A motorcserét követően az esőgumik képtelenek voltak felmelegedni az első néhány körben, ezért Márquez két körrel a vége előtt bukott. Hibáztatni nem lehet, hiszen mindenki, aki motort cserélt, pánikba esett, és úgy érezte, hibás döntést hozott, mert a gumik kizárólag az utolsó körre éledtek fel. Így történhetett, hogy Pecco Bagnaia, Jorge Martín, és Joan Mir még mentette a menthetőt, és szinte egy kör alatt gyűrte le azokat, akik kint maradtak, visszaszerezve így a kiállás előtti pozíciójukat. Ugyanez Fabio Quartrararónak viszont már nem sikerült, így dobogó helyett csak a hetedik lett. Kissé frusztrált volt a verseny után, de a bajnokságot kockáztatni mégsem akarta, így biztosra ment.

A győzelemről ismét lecsúszva, mégis bravúros motorozással Bagnaia érkezett másodiknak, a múlt heti győztes, Jorge Martín pedig harmadiknak, megszégyenítve a tapasztalt öreg rókákat, ismét olyan higgadt, és bámulatos teljesítményt mutatva, amely talán gondolkodóba ejtheti a Ducati vezetőségét.

A múlt heti, KTM körül kialakult, versenyzőátigazolásos kommunikációs zűrzavar már a múlté, az osztrák nagydíjon leginkább a Yamaha került a középpontba, amikor bejelentette, hogy a hétvégére eltiltja a versenyzéstől gyári pilótáját, Maverick Viñalest, mert az ön, és közveszélyesen motorozott a Stájer nagydíjon, és szándékosan rongálta a blokkot. Erről egy videót is közzétettek, amelyen annyit láthatunk, hogy a verseny utáni levezető körben a spanyol tiltásig forgatja többször is motorját, és bizonyos helyeken nem kapcsol feljebb, ezért a motor ledadog, feltehetően frusztráltságból kifolyólag, azok után, hogy a szerelők annak ellenére cseréltek kuplungot a motorján az új rajt előtt, hogy megkérte őket, ne változtassanak rajta semmit. A videóra végül szinte mindenki reagált, és riválisai nem meglepő módon azonnal védelmükbe vették.

Valentino Rossi szerencsétlennek nevezte a helyzetet, az egykori Moto2-es, jelenleg Supersport vb-n versenyző Dominique Aegerter pedig kommentelt is, melyben kifejtette, ez vele is megesett sokszor, amikor csalódott volt verseny után, de a fordulatszám szabályozó és a milliónyi szenzor pont azért vannak, hogy a blokk ne menjen tönkre. Nagyjából ezen a véleményen volt mindenki, és meglepődve tapasztalták, mi szükség erre a felhajtásra. Végül Scott Redding is bejelentkezett, aki elmondta – bár egy korábbi nőügy miatt Viñales őt letiltotta – az egész kizárólag politika, sokszor így próbálnak tönkretenni olyan versenyzőket, akik nem állnak be a sorba, de azt kívánja egykori riválisának, hogy próbáljon meg felállni, és élvezni a versenyzést, mert ha egyszer sikerül magát függetleníteni a királykategóriában dúló, pályán kívüli harcoktól, jobb lesz, mint valaha. Redding most is, mint mindig, egyenes, és sokat sejtető volt, és egyre inkább azt érzem, egyszer könyvet kellene írnia az őt ért vélt és valós sérelmeiről.

Sokan úgy vélték, a Yamaha így reagál a színfalak mögötti dolgokra, és talán egy kérésre, hogy engedje el Viñalest még a szezon közben az Apriliához, mert időközben hivatalossá vált a pletyka, a spanyol az olasz csapatnál folytatja jövőre. Mások azt gondolják, a japánok hasonlóan aljas módszerekkel akarnak elbánni vele, mint ahogy tette a KTM Zarcóval néhány éve, de sajnos a profi sportban a szerződés bizony sokszor értékesebb, mint a józan ész, és ha nem lennének támpontok, anarchia lépne életbe, így valahol érthető minden, bár a Yamaha játékát alapvetően mindenki túlzónak gondolta. Viñales végül bocsánatot kért a csapattól, és elmondta, az idén még a gyár versenyzője, és teljes mértékben ennek rendeli alá magát.

A szándékos rongálás elméletét viszont azt hiszem, érdemes lenne átgondolni, főként azoknak az újságíróknak, akik néhány hete John Kocinskivel emlegették Viñalest egy lapon, még úgy is, hogy vannak hasonlóságok közöttük. Ennek ellenére úgy vélem, a spanyol soha nem fogja elérni tűrhőségi faktorban az amerikait, akit végül alig látnak szívesen a paddockban egykor megkérdőjelezhető viselkedése végett. Mert a szónak ereje van, a leírt szónak pedig még nagyobb, főleg, ha egy tiszteletben álló személy tollából érkeznek, így kár lenne tippet adni a csapatoknak, miként tegyék tönkre egy versenyző karrierjét, miközben hülyét csinálnak magukból. Ha Viñales nem tudja megugrani a szintet, és egykori varázsereje már a múlté, nem kell tenni semmit, egyszerűen békén hagyni. A gyárral kapcsolatos csalódottsága nyilvánvaló, hiszen egyértelműen azért igazolt a Yamahához, hogy ő legyen Valentino Rossi utódja. De valamiért mégsem lehetett, a gyár pedig időközben felfedezte magának Quartararót, és rá alapoznak mindent, mellyel párhuzamosan elszálltak a spanyol reményei, úgy, hogy anno azt a Suzukit hagyta ott, amivel Joan Mir tavaly világbajnok lett.

Viszont hasonló kudarcokkal rajta kívül még vagy több száz versenyzőnek kellett megküzdenie a múltban, mert ne feledjük, évente csak egy világbajnokot koronáznak. A politika persze más kérdés, a mocsár mélyére menni szép lenne, de ezeket a titkokat talán jobban őrzik egyelőre, mint az állami aranytartalékokat, hiszen a vezető politikusokhoz hasonlóan minden bizonnyal a sorozat meghatározó szereplői is úgy gondolják, jobb, ha vannak dolgok, amelyek nem kerülnek a nagyközönség elé.

És bár Quartararo szárnyalása jó benyomást kelt, mégis egyre többen úgy vélik, a Yamaha idén valami olyat tett, amit eddig nem, és a Honda sportpolitikáját követve a merész utat választották, és egyetlen ember köré fejlesztették idei motorjukat. Erről egyelőre többet nem lehet tudni, a Petronas kivonulásáról viszont igen. Miután a maláj cég bejelentette, hogy otthagyja a sorozatot, és nem kíván többé pénzt áldozni a sportra, az SRT – Sepang Racing Team – rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, melyen bejelentette, hogy ezzel a Moto3-as, valamint Moto2-es alakulat is megszűnik, mivel az esélyes főszponzor csak a MotoGP csapat költségeit fedezheti, de azt is sokkal kisebb költségvetéssel, így esélytelen, hogy a versenyzők jövőre gyári specifikációjú motort kapjanak. Ezzel az sem zárható ki, hogy a csapat is feloszlatja magát, és esetlegesen a jelenlegi vezetők válhatnak tulajdonossá, bár hivatalos verzió még nem lépett életbe. Bizonyos források azt is megemlítik, hogy a csapat egyébként még a tavalyi béreket sem rendezte, mert pénzügyi gondjaik voltak, mivel a Petronas már egy ideje próbálja visszaszorítani a költségeket. A jövő évi főszponzor a német Speedweek szerint az olasz WITHu energetikai-konszern lehet, akik világításban, gázban, internet szolgáltatásban és mobilhálózatban utaznak.

A királykategóriában Darryn Binder személye tűnik leginkább valószínűnek, ahogy azt korábbi interjúnkban menedzsere, Bob Moore is említette,  a másik versenyző kiléte viszont még ismeretlen. Nem kizárt, hogy egyszemélyes csapat lesz, leginkább a költségek visszaszorítása végett, bár a Yamaha elvileg két motort kíván indítani a betétcsapatban, így bizonyára van némi kötelezettség ezen a fronton is. Kérdés, hogy a hír bejelentését követően mennyire fő Valentino Rossi feje, miután megállapodott a Ducatival saját csapatát illetően, bár kétlem, hogy nem sejtett semmit a fentiek érkezéséről.

A pénzügyi vonalon más források szerint különösen nagy a gond, mert sem Toprak Razgatlıoğlunak, sem Garret Gerloffnak nem tudtak annyit kínálni, hogy azok kötélnek álljanak. Egészen friss hír, hogy Scott Redding állítólag jövőre már nem a Ducati versenyzője lesz a Superbike világbajnokágon, és bár mindenki a BMW-hez várja, nem kizárt, hogy az angol szívesen visszatérne a királykategóriába, mert több fronton is jelezte már korábban, hogy ez lenne minden álma. Bár tény, azt is mindig elmondta, hogy ezt kizárólag egy versenyképes motorral tenné. (szerk.: időközben hivatalosan is bejelentették, hogy Redding a BMW-nél folytatja a WSBK-ban)

Persze kézenfekvő lehetne a Yamaha számára, ha a betétcsapat főszponzora ismét a Monster lehete, utalva a régi, Tech3-as évekre, de mivel az a gyári csapatban lépett elő névadó támogatóvá, miután a Movistar kiszállt, kérdéses, hogy az energiaital-gyártó két csapatot is pénzelne, csakúgy, mint ahogy teszi a Red Bull a KTM-mel. A Monster kapcsán egyéb furcsaságok is napvilágot láttak, és néhány újságíró megpendítette, mennyire csodás lenne, ha a gyár megvásárolná a brünni pályát, és létrehozna egy központot, mely a Red Bull – A1 Ring összefonódásához hasonlíthatna, így mindenki visszakapná a tradicionális és közkedvelt cseh pályát. Azt viszont minden bizonnyal elfelejtették, hogy a Red Bull - KTM összefonódás a Yamaha és a Monster esetében közel sem ennyire szoros, a helyzetet pedig tovább bonyolítaná, hogy a pályát az Abraham családtól kellene megvásárolni, egy olyan belpolitikai helyzettel bíró országban, mely nem feltétlenül támogatja a világpiaci kereskedelmet ilyen mértékben, és a magánvagyon olyan szintű külföldre történő értékesítését, mely sértheti az ország helyzetét.

Arról nem beszélve, hogy a pálya burkolatának állapota folyamatosan romlik, így szükségszerű lenne egy teljesen új aszfaltburkolat, feltehetőleg kötő és kopóréteggel, amely további, több tízmillió eurós költséget jelentene. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy az osztrákoknál ez kifejezetten nemzeti érdek volt, hiszen mind a vállalatok, mind a pálya Ausztria területén helyezkedik el, így a belpolitikai érdekek egyáltalán nem sérülnek, sőt, erősítik a gazdaságot.

Végül egy hír, lapzárta után. Valentino Rossi, aki a hétvégén idei legjobb eredményét érte el, és volt némi esélye a dobogóra is, egykor azt nyilatkozta, addig nem vállal gyermeket, ameddig az aktív pályafutása véget nem ér. Valentino Rossi tegnap bejelentette, hogy barátnője várandós, és egy kislány szülei lesznek. A hír felrobbantotta a közösségi médiát, és talán elég indok a visszavonuláshoz, még olyan körülmények között is, amikor a legszűkebb baráti kör is úgy hitte, folytatni fogja.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.