Nindzsa 115 lovon

A Kawasaki új fejezetet nyit a motorozás történetében az év végén megjelenő GPz900R Ninja fantázianevű motorjával. A cég mérnökeinek 4 évnyi munkája meghozta gyümölcsét: a jövevény 115LE-s 16 szelepes 908 köbcentis vízhűtéses motorral rendelkezik, diamond frame nevű acélcső váza és a teherviselő elemként beépített blokkja addig sehol sem látott kompakt építésmódot mutat be.

A teljesen burkolt gépezet végsebessége minden addigi szériamotorét felülmúlja a ma is tiszteletreméltó 240km/h-val. A konkurrencia csak jóval később tudott hasonló kaliberű járművet produkálni, a kortársak (pl. FJ1100, GSX1100) pedig nem tudtak igazán labdába rúgni mellette.

Nézzük, mit is tud ez a nem éppen mai gyerek. Teletankoltan 255kg-mal nem éppen könnyű szerkezet, ennek ellenére jól kézben tartható. Régen a sportmotorok koronázatlan királya volt, ma inkább a túrasport kategóriát erősíti. (Előbb-utóbb az összes nagy sportgép erre a sorsra jut.)

1500mm-es tengelytávját némely széria cruiser is megirigyelheti, ennek ellenére nem csak egyenesen lehet vele menni. A "nagy" méretek kényelmes ülőhelyet kínálnak pilótának és utasnak, hosszabb távon is. A 790mm-es ülésmagasság az alacsonyabb termetű zsokékat sem riasztja el a nyeregbe szállástól, annál is kevésbé, mert ergonómiailag jól eltalált a kormány-ülés-lábtartó háromszög.

Mai mércével talán nagynak tűnő, 115mm-es utánfutása nem varázsol belőle kanyarvadászt, azonban a puszta számok önmagukban még semmit sem mondanak! 16"-os első (1990-től 17") és 18"-os hátsó felnijei ellenére elég sportosan lehet vele kanyarogni a Mátra útjain. A hosszú, elnyújtott kanyarokban érzi jól magát, akár két személlyel plusz csomagokkal is.

A ma már "virslinek" nevezett 130 mm szélességű hátsó gumi (1990-től 150mm) ne tévesszen meg senkit, elegendő ahhoz, hogy elkoptassuk vele a csizmánk talpát, vagy akár a lábtartó koptató betétjét is. Mellesleg a gyári 130/80-as K727-es Dunlop valójában 150mm széles... A ma kapható típusok közül a Metzeler váltja be leginkább a hozzá fűzött reményeket. Egy hátsógumi kb. 10-13000km-re elegendő, az első ennek a másfél-kétszeresére.

Az idom felegyenesedett felsőtesttel 160-180 km/h-ig nyújt megfelelő szélvédelmet, e sebesség felett viszont már egyre jobban a tankra kell hasalni. A három egydugattyús tárcsafék közül az első kettő meglepően jól adagolható és a kívánt lassulás is előidézhető vele, míg a hátsó inkább csak megnyugtatásból van felszerelve. A fékbetétek akár 25-30e km-re is elegendőek a motorozás stílusától és a betét anyagátó függően. A régen oly divatos mechanikus anti-dive (bólintásgátló) a nevének megfelelően működik, vészfékezésnél igen hasznos szerkezet.

Motorja klasszikus vízhűtéses, soros négyhengeres 16 szelepes erőmű, bal oldalon elhelyezett vezérműlánccal. A blokk egyben teherviselő elem is, mereven a vázba csavarozva, a vibrációk kiszűrése érdekében pedig kiegyenlítőtengellyel ellátva. Házilag is jól szervizelhető, a szelephézag beállítása az 5000km-es szervizintervallumok során nem okoz különösebb fejtörést még annak sem, aki félve nyúl a belsőségekhez.

Ma már talán kissé gyengének tűnik a 78Nm-es nyomatékával, de valójában nem szenved hiányt a tolóerőben; ha éppen nem sietünk sehová, a hatodik fokozat megfelel egészen 40-50 km/h sebességtől. Ha már a sebességnél tartunk: egy 0-100km/h sprint 3.6 másodpercig tart a nagyvasnak utas nélkül, utassal pedig 4.3 másodpercig. Hatezres fordulatnál utolsó fokozatban 150-en állapodik meg a sebességmérő mutatója, ami valójában "csak" 140.

Kellemes motorozgatáshoz ez a sebesség felel meg; itt még bőven van tartalék akár előzéshez, akár egy adrenalinfokozó gyorsuláshoz. Ennél a tempónál 5.5-6l-es fogyasztással kell számolni, ami a 22l-es tank esetében cirka 300km motorozást garantál tankolás nélkül. A benzinszintmérő ne ijesszen meg senkit azzal, hogy kb. 200 km után már üres tankot mutat.

Típushibája kevés van, de az előbb-utóbb mind előjön, az összes példányon. Ide tartozik a repedésre hajlamos leömlő, a kopásra hajlamos szívószelepek és az elgyengülő generátorlánc-feszítő. Ha ezeken túltesszük magunkat, a Ninja sok ezer kilométeren át hű társunk lesz, nyugodtan számíthatunk rá. Tulajdonosaira jellemző hogy ritkán adnak túl ezen a típuson.

Egyenes ági leszármazottja a GPz1000RX, a ZX10, a ZZR1100 és a vízhűtéses GPz1100. 10 éven keresztül gyártották, addig amíg 1994-ben a ZX-9R le nem váltotta. Népszerűséget bizonyítja, hogy Japánban ma is kapható 86LE-s változatban, 17 évvel a megjelenése után - néhány jelentéktelen változtatással. Külföldön - például Angliában vagy Németországban - nagyra becsülik, nem véletlen, hogy léteznek GPz900R owners klubok is.