Bejáratás ellenkezőleg, mint mondtad!
Kedves Motordoktor!
Tudom, hogy volt szó róla már itt, de nem tudom megállni, hogy újra elővegyem a bejáratás témakört. Érdekes, hogy itt és itt épp az ellenkezőjét javasolják a szokásos bejáratási módszernek. A szerző szerint az első néhány 10 mérföld során kis fordulatról indulva, nagy gázadással kell rövid ideig megterhelni a motort. Ennek következtében a dugattyúgyűrű erősen hozzányomódik a henger falához, és nagyon pontosan fog összekopni vele, nagyobb kompressziót eredményezve. Nekem logikusnak tűnik a dolog, ezért szeretném megtudni az Ön véleményét is.
Üdvözlettel
Szakács Gergely
Kedves Gergely!
Úgy látom a bejáratás nagyon népszerű téma, sok levél érkezik
ezzel kapcsolatban. Ismerem én is ezt az írást, korábban már olvastam.
Továbbra is állítom, hogy a mai technológiával gyártott, pontos
illesztésű, modern anyagokat felvonultató blokkok nem igazán igényelnek
bejáratást, ezek már nem a durván megmunkált öntöttvas blokkos gépek a
60-as évekből.
A hagyományos értelemben vett bejáratás a motor összes szerkezeti
részének egymáshoz illeszkedését és összekopását, összecsiszolódását
hivatott szolgálni, így jobb tömítettséget és jobb siklási
tulajdonságokat eredményezve. Természetesen ez ott hangsúlyos, ahol a
felületi minőségek eleve nem tökéletesen és pl. a henger hónolása
kicsit durvább.
A különböző üzemállapotok azonban a motor különböző
részegységeinek az egymáshoz illesztését, összekopását segítik elő és
előfordulhat, hogy ami ez egyik szerkezeti részegységnek jó, a másiknak
meg pont káros. Ilyen szerkezeti részek a vezérműmechanizmus, a
henger-dugattyú egység, valamint a forgattyús mechanizmus, hogy a
legfontosabbakat emeljem ki. Ha a cikkben leírt módon kis fordulatról
nagy gázadással gyorsítunk, az a dugattyúnak és a henger-gyűrű
kapcsolatnak talán jó (azért én megkérdőjelezném a hasznosságát) a
forgattyús mechanizmusnak meg ellenkezőleg, pont káros, mert nagyobb
csapágyhőmérsékletet eredményez és a kis fordulaton, relatíve alacsony
olajnyomásnál, nagy csapágyterheléssel történő üzem nem tesz jót. A
helyzet tipikus: nem tudunk olyan jót csinálni, aminek valamilyen
szerkezeti részre ne lenne káros hatása. Ha egy élettartam görbén
ábrázolják a motor várható élettartamát és teljesítményét a különböző
bejáratási módszerekkel (ezt is a 60-as években vizsgálták Amerikában)
akkor azt láthatjuk, hogy a durván bejáratott motor hamarabb eléri
teljesítmény maximumát (kis futásteljesítmény múlva), de élettartama
rövidebb lesz, a jól járatott motor pedig lassabban éri el az
optimálisnak tekinthető legkisebb súrlódást (ahol a legnagyobb a
teljesítménye), de élettartama hosszabb.
Az én javaslatom továbbra is az, hogy semmi extrát nem kell
bejáratáshoz csinálni, sem adalékot nem kérünk, sem extra bánásmódot,
hanem a forgalom ritmusát felvéve motorozni, nem dugóban, nem végig
városban, hanem egy átlagos közlekedésben. Ebben akár a néhai kihúzatás
a maximális fordulat 2/3-adáig is belefér, sőt!
Mesélj, mi fáj?
Írd meg
emailben
motordoktorunknak, milyen motorod van (márka, típus, évjárat), és
mik a tünetek. Ha lehet, használj ékezeteket, és ne küldd el
többször a levelet!
A választ postafordultával MOTORDOKI rovatunkban olvashatod.
Természetesen csak a problémák egy része orvosolható távgyógyításos
módszerrel, mindenki maga döntse el, milyen mélységig mer beletúrni
a motorba.
Bizonyos esetekben nem ajánlatos házilag bogarászni, ilyenkor
természetesen doktorunk is azt javasolja majd, hogy fordulj
szakszervizhez.