no

Bejáratás ellenkezőleg, mint mondtad!

2007.08.14. 07:45

Kedves Motordoktor!

Tudom, hogy volt szó róla már itt, de nem tudom megállni, hogy újra elővegyem a bejáratás témakört. Érdekes, hogy itt és itt épp az ellenkezőjét javasolják a szokásos bejáratási módszernek. A szerző szerint az első néhány 10 mérföld során kis fordulatról indulva, nagy gázadással kell rövid ideig megterhelni a motort. Ennek következtében a dugattyúgyűrű erősen hozzányomódik a henger falához, és nagyon pontosan fog összekopni vele, nagyobb kompressziót eredményezve. Nekem logikusnak tűnik a dolog, ezért szeretném megtudni az Ön véleményét is.

Üdvözlettel
Szakács Gergely

Kedves Gergely!

Úgy látom a bejáratás nagyon népszerű téma, sok levél érkezik ezzel kapcsolatban. Ismerem én is ezt az írást, korábban már olvastam.
Továbbra is állítom, hogy a mai technológiával gyártott, pontos illesztésű, modern anyagokat felvonultató blokkok nem igazán igényelnek bejáratást, ezek már nem a durván megmunkált öntöttvas blokkos gépek a 60-as évekből.
A hagyományos értelemben vett bejáratás a motor összes szerkezeti részének egymáshoz illeszkedését és összekopását, összecsiszolódását hivatott szolgálni, így jobb tömítettséget és jobb siklási tulajdonságokat eredményezve. Természetesen ez ott hangsúlyos, ahol a felületi minőségek eleve nem tökéletesen és pl. a henger hónolása kicsit durvább.
A különböző üzemállapotok azonban a motor különböző részegységeinek az egymáshoz illesztését, összekopását segítik elő és előfordulhat, hogy ami ez egyik szerkezeti részegységnek jó, a másiknak meg pont káros. Ilyen szerkezeti részek a vezérműmechanizmus, a henger-dugattyú egység, valamint a forgattyús mechanizmus, hogy a legfontosabbakat emeljem ki. Ha a cikkben leírt módon kis fordulatról nagy gázadással gyorsítunk, az a dugattyúnak és a henger-gyűrű kapcsolatnak talán jó (azért én megkérdőjelezném a hasznosságát) a forgattyús mechanizmusnak meg ellenkezőleg, pont káros, mert nagyobb csapágyhőmérsékletet eredményez és a kis fordulaton, relatíve alacsony olajnyomásnál, nagy csapágyterheléssel történő üzem nem tesz jót. A helyzet tipikus: nem tudunk olyan jót csinálni, aminek valamilyen szerkezeti részre ne lenne káros hatása. Ha egy élettartam görbén ábrázolják a motor várható élettartamát és teljesítményét a különböző bejáratási módszerekkel (ezt is a 60-as években vizsgálták Amerikában) akkor azt láthatjuk, hogy a durván bejáratott motor hamarabb eléri teljesítmény maximumát (kis futásteljesítmény múlva), de élettartama rövidebb lesz, a jól járatott motor pedig lassabban éri el az optimálisnak tekinthető legkisebb súrlódást (ahol a legnagyobb a teljesítménye), de élettartama hosszabb.
Az én javaslatom továbbra is az, hogy semmi extrát nem kell bejáratáshoz csinálni, sem adalékot nem kérünk, sem extra bánásmódot, hanem a forgalom ritmusát felvéve motorozni, nem dugóban, nem végig városban, hanem egy átlagos közlekedésben. Ebben akár a néhai kihúzatás a maximális fordulat 2/3-adáig is belefér, sőt!

Mesélj, mi fáj?

Írd meg emailben motordoktorunknak, milyen motorod van (márka, típus, évjárat), és mik a tünetek. Ha lehet, használj ékezeteket, és ne küldd el többször a levelet!
A választ postafordultával MOTORDOKI rovatunkban olvashatod. Természetesen csak a problémák egy része orvosolható távgyógyításos módszerrel, mindenki maga döntse el, milyen mélységig mer beletúrni a motorba.
Bizonyos esetekben nem ajánlatos házilag bogarászni, ilyenkor természetesen doktorunk is azt javasolja majd, hogy fordulj szakszervizhez.