Fejünk védelme

	Ez nem életvédelmi eszköz

Más termékekkel ellentétben ugyanis a sisakok ára valóban szoros összefüggésben van a minőségükkel és az általuk nyújtott biztonsággal. A legjobb persze az lenne, ha mindenki megvehetné a legdrágább fejvédőt, és így a vékonyabb pénzű motorosok élete nem érne kevesebbet. Sajnos ez az idilli állapot még messze van, de szerencsére ésszerű kompromisszumra azért van még lehetőség. Az ECE szabványoknak köszönhetően ugyanis ma már minden sisaknak egy biztonsági minimumot kell nyújtani, amit - valljuk be - igen magasra helyeztek az Európai Unió szakemberei.

Bukósisakként emlegetjük a motoros fejvédőt, ami mára már nem is olyan helyénvaló elnevezés. Az igaz, hogy a jet sisakok, amik szabadon hagyják az arcot, csak egy esetleges baleset során védik meg a fejet, de egy teljesen zárt integrál sisak komplex védelmet ad. A biztonság nem csak azt jelenti, hogy túlélhetünk egy gigantikus bukást is. Fontos, hogy a motoros minden figyelmét a vezetésre összpontosítsa, és ez is a zárt sisak feladata. Aki már tapasztalta, hogy mi minden tud összegyűlni a plexin akár egy óra motorozás alatt is, az tudja, miről van szó.

Minél kevesebb zavaró tényezővel találkozik a fejünk, annál könnyebben tudunk a vezetésre koncentrálni. A fájó nyak, a menetszéltől remegő sisak, a fülünkbe sípoló menetszél elvonja figyelmünk egy részét az útról akkor is, ha ezt nem vesszük észre.

A meghatározott biztonsági minimum miatt a gyártók nem nagyon tudnak spórolni azokon az alkatrészeken, amik a sisak merevségét vagy energiaelnyelő-képességét határozzák meg. A jelenleg gyártott sisakok nagy része fröccsöntött polikarbonát (pl. lexan) héjszerkezetű, ezek merevsége közel azonos. Szintén nincs nagy különbség az energiaelnyelő-betétben, ez minden sisakban a gyártási helytől függetlenül habosított polisztirol, vagyis ahogy legtöbben ismerik: hungarocell. Egyelőre ennél jobbat még nem találtak ki. Mivel ezekhez nem lehet nyúlni, költségeket csak a komfortérzést befolyásoló tényezőknél lehet csökkenteni - vagy növelni.

Az olcsó sisakok eredete     Az elmúlt évtizedben a marketingpolitikának köszönhetően megjelent néhány nagyon olcsó sisakmárka. Ezeknél a költségcsökkentést a gyártás átszervezésével oldották meg. Adott egy pénzügyi csoport, ami tulajdonosa egy jó nevű sisakgyárnak. Létrehoznak egy másik céget, ami szintén sisakok készítésével foglalkozik, de nevében még csak nem is emlékeztet az elsőre. Ez a két gyár egymás mellett van, általában ugyanazon az ipartelepen is. Ha a jó nevű gyár a kínálatából töröl egy sisakot, akkor a mintákat egyszerűen áttolják a másikba, ahol folytatják a gyártását, de már más néven hozzák forgalomba az elavult típust. Ilyenkor a periférikus alkatrészek is gyengébb minőségűek, egyszerűbb csatot vagy gyengébben varrt bélést használnak, hogy ne állítsanak konkurenciát saját maguknak. Ezek már önmagukban is olcsóbbá teszik a második gyár sisakjait, de valójában a legnagyobb trükk a típus újrahasznosítása, hiszen megspórolták a fejlesztés és a héjszerkezet vizsgálatának költségeit. Jó példa erre az üzletpolitikára Nolan, ami először JHL, majd Grex néven hozta forgalomba a kifutott típusainak gyengébb minőségű változatait.

Egy 20-30 ezer forintos sisak már elégségesen védi a fejet, de például a zajvédelme nem veszi fel a versenyt egy 100 000 forintos Araival. Ha olyan motoron használjuk, ami nem megy gyorsan, az utazási sebesességünk csak 100-120 km/h, akkor bőven elég ez az olcsóbb kategória is. Minél gyorsabban akarunk motorozni, annál kevesebb lehetőségünk van az ilyen kompromisszumokra. Aki egy Hayabusa végsebességét próbálgatja, már ön- és közveszélyes, ha olcsó sisakot vesz. A puha arcpárnázás miatt rálapul az orr a plexire, alulról bekavaró légörvény akarja letépni a sisakot, a plexi alatt pedig olyan hangorkán sípol befelé, hogy még órákkal a motorozás után is zúghat a spórolós kedvű motoros füle.

Milyen az ellenkező véglet? A magasabb árkategóriába tartozó sisakok már hangzatosabb nevű anyagokból állnak össze. A héj kettős rétegben formázott karbon-kevlár-üvegszál-kural szövet, ami alatt az ECE 22-05 szabvány által megkövetelt energiaelnyelő réteg van, ami persze sokkal vastagabb az előírt minimumnál.

Használat közben mégis jóval könnyebbnek tűnnek ezek a bukók, ami a számítógépes tervezéssel elért optimális súlyelosztás eredménye. Közvetlenül a fejjel egy légáteresztő hipoallergén bélés találkozik, amibe nem izzad bele annyira a koponya.
A héj formáját szélcsatorna és számítógép segítségével tervezik. A zavaró légörvények kiküszöbölésének kettős oka van: egyrészt csöndesebb a sisak, másrészt nagy sebességnél megszűnnek a nyakat rángató erőhatások. A sisak külső alkatrészeit belesüllyesztik a héjszerkezet síkjába.

A legjobb szellőzés mellett is előfordul, - főleg kis sebességnél és hidegben - hogy párásodik a sisakplexi. Ezt megakadályozhatjuk páralecsapódást megelőző vegyszerekkel, de végleges megoldást például a Nolan Pinlock rendszere nyújt, ami egy második, kémiai eljárással kezelt műanyagréteget tartalmaz. Ezt a plexi belső felületére lehet egy mozdulattal felpattintani. Az eredmény tökéletes, mert a legközvetlenebb ráleheléssel sem lehet elhomályosítani a kilátást.

Zárt sisak vásárlásánál nagyon sok dologra kell ügyelni. Legfontosabb a méret, aminek kiválasztása nem is olyan egyszerű. Ha találunk a polcon egy olyat, ami pont jó a fejünkre, kényelmes, nem szorít, akkor tegyük is szépen vissza, és vegyük meg az eggyel kisebb méretet. A sisak bélése ugyanis nyúlik, főleg az arcot támasztó párnák. Pár hetes használat után a kényelmes méret lötyögősen tággá válik.

Nagyon fontos, hogy jól illeszkedjen a fej görbületéhez a sisak felső része. Ha a bukó túl nagy, akkor a fejtetőn egy ponton támaszkodik, ha kicsi, akkor kétoldalt nyomja a koponyát. Arra kell ügyelni, hogy a homloktól a tarkóig egyenletesen feküdjön fel. Itt van a polisztirol energiaelnyelő réteg, ami csak egy vékony szivaccsal és szövettel van borítva, tehát nem fog később kitágulni. Ha ennél a jó felfekvésnél az arcpárnák erősen szorítanak, akkor már meg is van a helyes méret.

Az állvédőt le kell húzni annyira, hogy az arcpárnák a pofacsont alá kerüljenek. A bebújás egyébként nehéz művelet lehet, mert a nagy sebességre tervezett sisakoknál a tarkót és a fej alsó részét körbefogó párnákat szándékosan szűkre méretezik, hogy megfelelően támasszanak a felvétel után. Ha tehát tudjuk a méretünket, de a kiválasztott sisak nem akar a fejünkre csúszni, erőltessük még egy kicsit. A jól kiválasztott sisak pár hét alatt hozzáidomul a fejünkhöz és szinte észre sem vesszük, hogy rajtunk van.

A közhiedelemmel ellentétben a mostanában egyre divatosabb nyitható elejű sisakok egyáltalán nem egyenértékűek a zártakkal. Tulajdonképpen a bélése megegyezik egy jet sisakéval, de az állvédő és az abban lévő zárszerkezet súlya miatt jobban mozog a fejen, mert hiányoznak az arcpárnák, amik elölről megtámasztanák a sisakot. Egy esetleges szemből jövő ütközés esetén nagyobb az esélye annak, hogy az állvédő plexistől együtt rányomódik az arcra.

Egyvalamiről nem szabad megfeledkezni: a sisak kiválasztásánál sose vegyük figyelembe a motor árát! Lehet, hogy furcsa, ha a sisak majdnem annyiba kerül, mint egy gyors, de olcsó használt gép, de sisakot mindig fejre veszünk. Nem motorra...