Teszt: Brixton Cromwell 1200

Annyira osztráknak hirdette magát a márka, és közben annyira gyanús volt az eredeti termékoldal, hogy gyorsan fel is hívtam Perlaki Petit, hogy ugye ez annyira osztrák, mint te vagy én? Természetesen igen volt a válasz, és biztos a kínaiak is érzik, hogy a márkanév fontos, mert feltétlenül fontosnak találták hangsúlyozni a Bosch ABS-rendszert, a Nissin első féknyergeket, a KYB teleszkópokat, a Mahle-dugattyúkat, meg a Dell'Orto fojtószelepet, csak hogy lásd, hogy nem egy dzsunka garázsműhelyből jönnek a motorod alkatrészei; pedig egyébként nem kellene magyarázni a bizonyítványt: egyrészt tök jó a motor, másrészt ránézésre is nagyon finomak a részletei, láttam már sokkal igénytelenebb japán motorokat az elmúlt pár évből.

Ez egy teljesen hagyományos motorkerékpár, leginkább egy modern kori Pannónia lehetne, ha nem akarták volna erőltetetve, egy londoni kerületnévvel britnek eladni – szerintem egész olcsón megvehették volna a márkanevet a várpalotaiaktól. Két henger, két kipufogóval és szűkülő végekkel megvan, gumibetétes tankvédő oldalt, nagy kerek lámpa, gumiharangos teleszkóp-porvédő, ugye nem kell tovább sorolnom?

Baromi jó a zöld-barna színkombináció, és megdöbbentően szép kidolgozású néhány indokolatlan részlet: az iránytűre hajazó embléma kimarása, a ragyogva világító deknicsavarok, a gyári tartozékként járó táska varrása és pántja, ezekben a dolgokban odatették magukat, ez nem kérdés.

De mélyebbre is mehetünk: szépek a hegesztések a vázon, igényesen vannak elvezetve a kábelek, pöpec a cucc, de pár dolgot azért csinálnék vele. A tükröt biztosan lecserélném egy szépre és/vagy használhatóra, mert ami rajta van, az minden szempontból jobban járt volna, ha PET-palacknak gyártják inkább, a markolat nyomott művarássaival nehezen békülnék ki, inkább tennék rá egy simát, illetve az E5-ös benzin használatára figyelmeztető matrica is nagyon távol van az esztétikustól, szóval azt lerántanám.

Ami kifejezetten gagyi, és nem ennyire egyszerű vele mit kezdeni, azok a kapcsolók: az indexkar minden mozdulatra úgy érzem, mintha el akarna törni, és szinte fizikai képtelenségnek tartom, hogy lehet ennyire kevés anyagból ennyire akadósan járó kapcsolót gyártani, de a többi sem sokkal jobb. Ilyenkor kicsit mindig megtanulom értékelni, hogy a 24 éves VFR-emen minden kapcsoló újszerű, de ennyi baj legyen.

Egy erősebb motor esetén nem kifejezetten kedvelem a hagyományos, egyenes háttal ülős pozíciót, valahogy furcsán kezdi el terhelni a testem, ahogy elkezdek vele fürgébben közlekedni, viszont ez tényleg ahány ember, annyi ízlés, és pozitívum a Cromwellben, hogy a kormány dönthetőségével ad némi lehetőséget a finomhangolásra.

Hangulatában eltalálták ezt az öregmotor-feelinget, halkan, de olyan nagyhengeresen, csettegősen jár alattad a sorkettő, bowdenes a kuplung, a blokk pedig alul ba..romira nyomatékos, nagyon rá lehet kapni a 3000-nél csúcsosodó 108 Nm-re, onnantól pedig szép lineárisan erősödik 6550-ig, ahol kijön belőle a 83 lóerő. És ott vége a játéknak. Én nagyon azt érzem, hogy még legalább egy ezres fordulattartomány lenne benne, amit tiltással kihagytak, de lehet hogy nincs igazam, mert érdekes módon a Triumph Bonneville T120 is feltűnően ugyanezt a teljesítmény-fordulat értéket tudja. Egyébként valószínűleg nem is kell bele több erő, tartósan úgysem akarsz vele gyorsan menni zéró szélvédelemmel, városban pedig valójában ennyi erő is körülbelül háromszor annyi, mint amire élvezeti faktorral együtt is szükséged van.

Erős, de nem aggasztóan erős a gép. Akinek korlátlan jogsija van, és a rutinvizsgát korrupció nélkül is meg tudja csinálni, az szerintem nyugodtan ráülhet. Az ABS kicsit talán túl hamar elkezdi a munkát. Van kikapcsolható kipörgésgátló, csúszókuplung, és tényleg nagyon akarni kell forgatni, hogy úgy rendesen meginduljon. Az alsó tartományban megbízható nyomatékot ad, lefulladni nehéz is lenne vele, hamar elváltogatva viszont nem lesz vadállat, a lineárisan felépülő teljesítményben sehol nincsenek olyan púpok, ahol elkezdene hirtelen dolgokat csinálni.

Persze tudni kell, hogy egy 1200-as blokkot veszel a lábad közé, de ezt leginkább csak akkor veszed észre, mikor a jól elrejtett vízhűtő mögötti ventilátor elkezdi a lábaidra ontani a tűzforró levegőt. A 234 kilós tömegéből viszont tényleg alig érezni valamit. Nagy szögben fordul a kormány, jó helyen van a súlypont, agilis és könnyed az egész, tényleg nem kell tőle félni.

A műszeregység kizárólag LCD, tehát nincs külön üreslámpa, olajnyomás-lámpa, semmi, csak a kijelző, nekem ez ötlet szintjén tetszik, más kérdés, hogy praktikusság szempontjából nem jobb. Egyrészt a napfény alatti láthatósága határeset, másrészt hiába a színes, szép felület, ha nem tettek mögé hardvert és funkciókat.

Szóval lassú a cucc, a fordulatszámmérő virtuális mutatóján például egyértelműen látszik a szaggatás, a virtuális analóg benzinmutató nem lineárisan csökken, hanem előre beprogramozott egységenként lépked lefelé. Nincs fogyasztásmérő, nem írja ki, hogy mennyit mehetsz még azzal a tankkal, amid van, szóval megvan a színes, digitális kijelző, csak épp nem vagy vele előrébb, mint egy sima órával.

4,5 millió forint szerintem bátor ár a Brixton Cromwell 1200-ért. Ennyi pénzért sokkal ismertebb, vélhetően értékállóbb típusokra is rá lehet ülni. Legyen ez akár egy még inkább lecsupaszított, duci kipufogós Moto Guzzi V7, vagy épp a Triumph Bonneville T120, amit valószínűleg sokat néztek a Brixton fejlesztői, mielőtt ezt a gépet megrajzolták.

Ha csak egy stílusos új motor kell, de a kevés szélvédelem ismeretében nincs szükséged ennyi köbcentire, jelentősen olcsóbb lehetőségeid vannak: 3 körül megkapod a Royal Enfield Interceptor 650-et, ami ugyan minőségben nagyon nincs ezen a szinten, de azért bőven az elfogadhatóság határain belül van, vagy egy másik tipp a Benelli Imperiale 400, aminek szinte érthetetlen is az 1,7 millió alatti nyitóára.

Brixton-vonalon is vannak bőven 2-3 milliós alternatívák 250 vagy 500 köbcentivel, ha azok is ilyen jó minőségűek, azokat látatlanban is bátrabban ajánlom. Mindenesetre, ha az 1200-as Cromwell tetszik, vedd meg mert szerethető, jól összerakott, kezes, minőségi gép, objektív értelemben egy nagyon jó motor. Csak az a nyomorult heritizs, az hiányzik belőle.

Köszönjük szépen a tesztlehetőséget a KSR-csoportos gépek magyar forgalmazójának, az ADVES.moto-nak.