Férfihormon

A földpályás motorverseny ismeretlen nálunk. Nekünk az enduró jutott, meg a salak: a döngölt ovális földpályán kétszázzal csúszkálni egy távoli, újvilági huncutság. A dirt track motorok istene évtizedek óta a Harley Davidson XR750. A kétszelepes, léghűtéses blokk verhetetlen, meglepő, hogy dicsőségét eddig Milwaukeeban senki sem akarta utcai modellekbe oltani.

Ahhoz, hogy a dirt track hangulatú Sportster megszülessen, az európai piac nyomása kellett; az Egyesült Államokban még mindig nem forgalmazzák az XR-t. Kivételesen az öreg kontinens járt jól: a külső ormótlan részleteit leszámítva, ez a legszórakoztatóbb széria Harley Davidson, amit 1903 óta kitoltak a gyárból. Molekuláiban hordja a céltalanság gyönyörét: ráz, kényelmetlen és célszerűtlen, vagyis megvan benne minden, ami szerelmet ébreszthet.

Begyújtás után remeg és zakatol. Eltűnt a herélt puhányság, ami az utóbbi generációkat jellemezte. A vibráló váltókar alulról csapkodja a csizma talpát, a széles kormány és sportos üléspozíció ismeretlen pózba hajtogatja a motorost. Elindulás után kisimul minden, nem szakad le a csukló, csak kicsit zsibbad a tenyér meg a segg – pont ennyi kell a férfiassághoz.

Az XR1200 lakkozását tesztoszteronnal alapozták le, minden porcikájában ott a férfiasság, a macsó bunkóság. A kuplung kifejezetten kemény, behúzáskor érezni, hogy gépet kezelünk. Ugyanez a váltó: szinte érezni a fogaskerekeket, a sípcsonton fut végig az érzés, amikor a fém fémhez ér.

A szigorúan modern részletek szokatlanok egy Harleyn, de ahhoz, hogy a 91 lóerő 7000-es fordulaton kijöjjön, komoly trükköket kellett bedobni az őskövületnek számító blokkba. Első látásra a blokk hasonlít a Buell motorokban használtakhoz, de a rokonság csupán távoli.

Ez minden idők legerősebb gyári Sportstere. Pont annyit tud, mint kétszelepes versenymotor elődje. Viszont ennek hosszú évekig kell bírnia a gyári tuning terhét – ráadásul a blokk nem csak erős, hanem matt szürke fényezésével és a régi K-szériát idéző feliratával szép is.

Zokszó nélkül rohan fel kétszázig, de a kényelmi határa 110 körül van. Akárhogy fészkelődünk, az üléspozíció nem az igazi. A faridom elcseszett egy anyaghalmaz: rusnya is, és a feneket sem szolgálja. Tulajdonosként már a boltban leszereltetném, hogy egy klasszikus, eredeti dirt track nyerget kapjon.

A 43 milliméteres, fejreállított villa a HD-ken szokatlan minőségben teszi a dolgát. Gyári beállítása inkább komfortos, az aluöntvény lengővillával együtt semleges viselkedésű, jó futóművet ad. A fékekre sincs panasz: a 292 milliméteres dupla tárcsa adagolható, erős – négy dugattyúja jó kutya módjára harap, ha kell.

A tank aljában ott az airbox. Beépítése diszkrét, messziről nézve nem feltűnő az „oaklandi narancsszínre” festett műanyag tartály alatt. Hangja sokkal erőteljesebb, mint látványa, főleg magasabb fordulaton hallatja, nem zavaró, olyan, mint egy atléta fújtatása, úgy kíséri az izommunkát.

A benzintartályra nézve már látszik: a Harley nyílt lapokkal játszik. A betöltő nem zárható – szó sincs praktikumról, az XR 1200 száz százalékban az élményt szolgálja. A lábtartók maguktól felcsukódnak, lámpánál várakozva rohadt idegesítő. Pakolni sem lehet, hosszú távon a gerincoszlopot is átrendezi. Tömörített élmény, meglepően kis testbe zsúfolt 260 kilóval. Pedig nem érezni ilyen nehéznek: a határokat hamarabb találja meg a kilógó kipufogó, mint a Dunlop Qualifier abroncs.

Feltűnően látszik, hogy a gyár mérnökei tisztában vannak azzal, hogy mindenki leszereli a kipufogójukat. Le is kell - csúnya is, nagy is, és a vége már ezer kilométer után rozsdás. A hangja viszont érthetetlen módon csodás. Kis fordulaton gurulva selymesen duruzsol, de megmorzsolva a gázt, azonnal jön a hangrobbanás. Nincs trükk, nincs hangerőszelep, szimplán csak jól sikerült a hangolása.

Akár éjszaka is hazaóvatoskodhatunk, de ha úgy tartja kedvünk, akkor a fél város minket hall kigyorsítás közben. Túratempóban, állandó gázon a csendesebbik oldalát mutatja, de lakott területen drog a V2-es dübörgés; egyfolytában kis gáz-nagy gáz játékkal hívjuk fel magunkra a figyelmet.

A húszéves motort még utoljára elküldték konditerembe, kigyúrták és megedzették az öregfiút. A nyomórudas blokk mostanra érett meg: ha húsz évvel ezelőtt tudta volna ezt a Sportster, méltó lett volna nevére. 2008-ban teljesen máshol jár a világ, de még ma is szép dózis – két és fél mázsa férfihormon.