Sportos motor nagy V2-essel

Tisztelt Nepperűző!

Tavasszal tervezem, hogy vásárolok egy V2-es motort. Sport, sor négyes már volt, de a V2 még nem. A kérdésem az, hogy ön melyik modell mellett döntene? Az én jelöltjeim a 2004-2005 körüli SV1000 és a Tuono 1000. A kinézet és a hang mindkettőnél egy számomra, a műszaki oldal döntene!

Válaszát előre is köszönöm!

Krisztián

Kedves Krisztián!

Nem tudom azt mondani, hogy ezt vagy azt vedd - próbáld ki mind a kettőt, és amelyiken jobban érzed magad, legyen az a befutó. Az Aprilia Tuono nagyon igényes motor benyomását kelti, és az olasz motorokat sújtó előítéletek ellenére kiforrott darab - az esetleges jellegzetes hibák is nagyon erőltetett, feszített használat mellett szoktak csak jelentkezni. Ilyen a kuplung fellevegősödése, ami egészen jól kizárható a hidraulikafolyadék előírásszerű, kétévenkénti cseréjével. Nagy terhelésen egyébként képes felforrni is, ugyanis az elvezetése a blokk mellett halad. A szervizek szerint voltak panaszok a felpuhuló hátsó fékre is, ami jellemzően a nem megfelelő karbantartásra volt visszavezethető - a légtelenítés elég macerás, ha valaki nem szánja rá az időt, marad benne levegő, amitől puha, rugalmas lesz.

Ha a tavaszi vásárlásnál a kiszemelt példány nehezen vagy sehogysem indul, simán lehet, hogy csak a gyenge akkumulátor miatt. A nagy V2-es nagy indítóáramot igényel, amit a gyengyülő akksik már nem tudnak biztosítani. Ilyenkor észnél kell lenni, mert ha sokáig erőltetik az indítást, az indítórelé a folyamatos ki-bekapcsolás eredményeként beéghet.

Próbakör során figyelj oda a kuplung állapotára, ha legyilkolták, akkor drága lesz a csere. A nehéz kuplung típussajátosság, amiatt nem kell stresszelni. Én a 2005 utáni, második generációs példányokat ajánlom, ugyanis az első szériánál nagyon hosszúak voltak az áttételek, lényegében egy az egyben a Mille áttételeit használták. Emellett 5000 körül volt egy komoly gödör a teljesítményben. A Tuono mellett szólnak a penge fékek, a csodálatos külső, az igényes részletmegoldások és a merev váz. Ellene pedig, hogy a karbantartása típusismeretet kíván, japán motorokhoz szokott szerelők hosszasan tudják pocskondiázni. A Suzuki ebből a szempontból jobb, több hozzá az alkatrész, és sokkal többen értenek hozzá.

Az SV1000 a Tuono mellett olcsó motornak tűnik, a futóműve és a féke közel sem olyan pontos és penge, mint az Apriliáé, látszik, hogy nem egy kemény sportmotor idomainak ledobálásával kezdődött a fejlesztés. 2004-ben volt egy nagyobb ráncfelvarrás, módosították a motorvezérlőt, a segédvázat, más lett a testhelyzet (magas pilóták számára kevésbé jó), áthelyezték a kipufogót, az utas lábtartóját és kapaszkodóját, valamint lefaragtak két kilót a száraz tömegből. 2005-ben ismét hozzányúltak, fekete lett a váz, 120-ról 124 lóerőre nőtt a teljesítmény, módosítottáka fojtószelep átmérőjét (54-ről 52 mm-re), ismét új lett a motorvezérlő, a kipufogó, átalakították az airbox-ot és lecserélték a hátsó féktárcsát.

A sportmotorok ínyencei kritizálták a futóművet, rugócserével/átszelepeléssel viszont a Tuonóval egy szintre lehet hozni, de ez nem filléres kiadás. De van szakirodalma a GSX-R futómű beépítésének is.

Az egyik jellegzetes hibájának neve is van, zöld csatlakozó beégésnek nevezik, ez a tank alatt, a váznyak és a légszűrőház között található, cseréje nem különösebben nagy feladat. A hidraulikus tengelykapcsoló munkahengere is szivároghat, illetve néha leválhat a generátor mágnese, valamint még olvasni a fórumokban a kuplungkosár zörgéséről, beverődéséről - ezt a korai évjáratok gyenge torziós rugóira vezetik vissza.

Üdv:Nepperűző