Négyszázas nagyrobogó napi ingázásra

Kedves Zoltán!

A Beverly Tourer 400-at, mint úgy általában az összes négyszázas Piaggiót jó vételnek tartom - kényelmes, és bár ugyanaz a blokk, mint az ötszázasokban, igazából csak az olasz biztosítási tarifák miatt létezik, de valamiért az ismert típushibák (pl. fesszabályzó) kevésbé sújtják.

Bár vannak ezeknek a robógknak jellemző hibáik, ilyen az előbb említett feszszabályzó vagy a vízpumpa folyása, esetleg a hátsó kuplung csörgése (ha gázadásra elhallgat, nem nagy probléma, csak a zaj zavaró) vagy az öreg daraboknál az AC haldoklása, de ettől még nem tekintem őket megbízhatatlannak, sőt, nagyon is tartósak - és mivel a japánoknál olcsóbbak az alkatrészek, az üzemeltetés ezekkel együtt is olcsóbbra jön ki.

Sokszor teljesen triviális dolgok okoznak működési zavart, amelyek a tulaj nemtörődömségére vezethetők vissza. Ilyen például, hogy amikor lelazul az akku saruja, és azért nem indul, vagy mert alacsony az akkufeszültség, az injektornak pedig szüksége van a folyamatos tápellátásra.

Vásárlás előtt érdemes átnézetni a hajtást, az első villát és a hűtőt - az előbbin a kopást figyelni, a vezetőgörgő és a szíj állapota önmagában is beszédes lehet, az utóbbiakon pedig baleset nyomát kell keresni. Ami esésnél jó eséllyel sérül, az a jobb oldali taposó, tehát ha az új, illetve az élvédők is frissek, akkor kezdhetsz gyanakodni - ezeket ki szokták cserélni, mert nem drágák, sőt, a gyári új néha pont annyi, mint a bontott. Viszont a futómű, a kerekek és a vízhűtő, valamint a kesztyűtartó nagyon drága, azokat gányolni szokták.

Érdemes még figyelni arra, hogy ha nincs is meg az összes gyári kulcs, de a barna mesterkulcs mindenképpen legyen meg, mert az alapján a pótkulcsokat a szakszerviz fel tudja kódolni. Van pár mester, aki megoldja anélkül a másolást, de ha nem sikerül ilyet találnod, akkor komplett immobilisert is cserélned kell, ami elég drága történet.

Ha megengedsz egy tanácsot: bár jó a 400-as is, de a 300-as és a 350-es jobb. Eleve könnyebb vagy 40 kilóval, jobb a súlyelosztása, nem annyira farnehéz, illetve elöl-hátul 16-os kereke van, míg a nagyoknak hátra csak 14-es fért be a blokk miatt. A 300-as 60-ig úgy megy, mint az ötszázas, és elvan 3,5 literrel, míg a nagyok 4,5-6 liter között esznek, csuklótól függően. Túrázni nyilván a 400-assal és az 500-assal jobb, de ha főleg városban ingázol, megfontolandó a kisebb. Ráadásul a 300/350-eseknek nincs típushibája.

Mint mondtam, a megbízhatóságuk jó, az alkatrész olcsóbb, mint a japánokhoz, és Budapesten szerencséd van, a környéken több jó Piaggio szerelő is praktizál.

Üdv: Nepperűző