Benelli TNT 125 – 2017.

A tréfa ott van a nevében. TNT, ami a Tornado Naked Tre rövidítése, de ebben csak egy henger van, és tornádó sincs, legfeljebb egy erőtlen nyári fuvallat: 125 köbcenti, a teljesítmény pedig éppen csak kétjegyű.

Rendszertanilag a kis gnómok közé tartozik – ezt az osztályt a mi éghajlatunkon a Honda MSX125-tel azonosítják, ugyanis az az egyetlen, ami Dél-Kelet-Ázsián kívül is értelmezhető karriert tudott befutni. Nem gyerekmotor, egyszerűen csak másfélszer kisebb egy hagyományos 125-ösönél, a kezelőszervei viszont felnőtt emberre szabottak. A formája is fél úton van a vagány és a paródia között, kell hozzá a humorérzék. A 12 collos, robogó méretű felniket majdnem kitöltik a féktárcsák, látványos 41 milliméteres fordított telószárakat tettek elé, amelyek egy hatszázasról származhatnának, a térhálós acél csőváz közepén pedig ott ül egy léghűtéses, egyhengeres blokk, egyetlen vezérműtengellyel és dupla gyújtással. Papíron 11 lóerő, ez önmagában sötét jóslat a menetdinamikáról: stiften vagy sehogy.

Már az első métereken kiderült, hogy ha elvész a lendület, akkor azonnal kilométereket kapok a rendes motoroktól. Éppen ezért a gázt csak minősített esetben veheted el. A váltás gyors kell legyen, és gyakorlatilag folyamatos, ha a nyomatékcsúcson akarod tartani a gépet. És persze, hogy ott akarod, mert máshol nincs élet a blokkban. Ráadásul a hasonló felépítésű motorokhoz képest itt eggyel több a gang, a szorgalmas kínaiak egy ötössel is megfejelték. A fékezés sem veszi el drámaian a sebességet, ugyanis az első fék nem túl éles. Az indokolatlanul nagynak tűnő, 210 mm-es tárcsához, és a szintén masszív benyomást keltő, kétdugattyús nyereghez képest ez elég renyhe. Viszont hátul sem jobb. Egyetlen mentség, hogy az egész szerkezet nincs 120 kiló, ezt még a motorfék is hatékonyan megfogja.

Minden kis történés, amit más gépen magától értetődőnek veszel, itt külön eseményszámba megy, például egy előzés, vagy az, hogy együtt mozogsz a forgalommal. Az is kimondottan felszabadított, hogy tudtam, akármennyire ütöm-verem, nem igazán fogok kikerülni a legális zónából. Egy hosszú lejtőn sikerült felkergetni száz fölé, de nettóban még az is kevés lett volna egy valamire való büntetéshez. Majd fél napot száguldoztam nyélen büntetlenül, gázelvétel nélkül vágtam ketté a körforgalmakat, és a végén még egy Citroën Xsara Picassot is sikerült levadásznom!

A trófeagyűjtőknek ez igazi mámor, minden jármű ellenfél. Na jó, ez egy kis csúsztatás, reálisan a kerékpárosokra, babakocsikra és a családi egyterűekre veszélyes. A többieket csak amolyan túlbátorodott pulikutya módjára kicsit megkergeti és megugatja. De mindeközben a mókafaktor hatalmas. Csak csüngsz a gázon, mint egy gibbon! És az sem érdekel, hogy a tükrök használhatatlanok, és nem csak azért mert iszonyatosan rezegnek, hanem ergonómiailag kizárt, hogy bele tudj nézni. Már az is teljesítmény, hogy egyáltalán ráhajtogattam magam valahogy. Az ülésmagasság 78 centi, gyengénlátók átesnek rajta a parkolóban.

Kedvelem a közhelyeket, mert bár banálisak, triviálisak, de jól summázzák az életet – ide pedig a keményen elkoptatott, az életben mindent ki kell próbálni, kivéve a népitáncot és a vérbajt illik a legjobban. Egy ránézésre értelmetlen, apró, 125-ös gép is lehet jó, leginkább a léleknek. Olyan emóciókat gerjeszt, amire a felnőtt motorok nem képesek. És közben olyan igényes megoldásokra is futotta, ami sok felnőtt motorról hiányzik.

Idejét sem tudom, mikor mókáztam akkorát, mint ezzel a valagrakétával. Betyár az érzés, viszont ezen kívül nem igazán alkalmas másra. Az EU piacon kívül létezik 135 köbcentis változat, de nem hiszem, hogy az a plusz három lóerő sokkal jobban vinné a kasznit. Egy ilyen aprósággal szemben nincsenek nagy elvárások, induljon be, nézzen ki valahogy és fizethető árban legyen. Minden más plusz. A TNT125 ebben a ráadás részben különösen erős.

Hosszan nézegetve előkúsznak a megkapó részletek, a faridomba belesimított ledes irányjelzők, a multioptikás fényszóró és a bicskakulcs, de ott vannak még a nagy elődöket idéző lábtartók, a szerénytelenül pirosra fényezett féknyergek, valamint a tollszár stílusban vágott dupla kipufogó. Félhátsó nézet az MV Agusta Dragster 800-nak címzett pimasz beszólás.

A zseb-TNT legnagyobb problémája, hogy a jelek szerint nem igazán van kinek eladni. A kategória alapítójának tekinthető MSX125-öt is viszonylag hamar kivonta a Honda a piacról, egyrészt a gyér eladások, másrészt az Euro4 eljövetele miatt. A szintén veszett jópofa bulimotor, a Suzuki VanVan már NincsNincs, mert az sem tudja a legújabb emissziós előírásokat teljesíteni. A Benelli Euro 4-es, és egyeduralkodó a vicces de felesleges motorok között. Érdeklődés hiányában kihalt a műfaj. Ezzel együtt, ha megteheted, vegyél magadnak egyet csak úgy, 725 ezerért. Mert jó poén.