Nem kósza numera

Abban az időben még nem volt mindennapos az egykor csillogó, ám mára kimúlt márkák feltámasztása. Vállalkozását hitetlenkedés és nemzetközi kétely fogadta, ám Bloornak sikerült keresztülvinnie, amit akart: a gyökereket nem feledő, aktuális motorokat gyártani.

A kézenfekvő építőszekrény-elvet választotta. Ehhez kifejlesztettek egy vízhűtéses, soros háromhengeres motorblokkot. Kabala és tradíció egyben: a korábban nagy sikereket arató Triumph Trident hengerelrendezésével és nevével tértek vissza.

A hickley-i háromhengeres mozgatja a Triumph Legend TT-t is. A matt feketére fényezett motorblokk csupán felcsiszolt bordáival tűnik ki a gépből, a hangsúly a klasszikus körvonalon van. A fejlesztők döntése teljesen jogos, a nem különösebben szép formájú blokk jól elvan a sötétségben: a vevő nézze inkább a kellemes sziluettet. A vonalak tökéletesen adják vissza az angol motoripar hagyományait, az ívek és az egyenesek harmonikusan állnak össze. Találó is a Legend név, a felületes szemlélő könnyen hiheti egy sokkal régebbi motornak a 900-as Triumphot. Egyszerű, nem taktikázó trükkökkel tették időtlenné a motort. Küllős kerekek, fémből öntött logó, formás nyereg és itt-ott króm, vagy annak látszó alkatrészek.

Tesztpéldányunk 2000-es gyártású, Magyarországon vásárolt motor. Ha jobban megnézzük, azonnal a hazai buherbarkács szelleme kísért, hiszen futóműve nem mutat rokonságot a szériával. Azonnal elkezdtem keresni a többi külsérelmi nyomot, és annak álcázását. Paranoia, mi? Fittyfenét – az Uraltól nyugatra Magyarországé a legkókányabb géppark. Ez esetben mégis, vagy hál’Istennek tévedtem. A motorjába 54 000 km-t belegyúró tulaj önként, nem baleset miatt cserélt futóművet, a Triumph Daytona villáját téve előre. A hátsó központi rugóstag sem maradt gyári, a lengővilla tövébe kukkantva ott sárgállik egy Öhlins.

A kétkedést bizalomra váltom, az ürest pedig egyes fokozatra. Már az első lámpánál csappan a lelkesedés, mikor lefullad a Legend. Nincsen semmi komoly gond, már jó ideje állt a motor, a karburátor összegyűjtött egy kis dzsuvát. Ez a kis jellemhiba végigkísérte a tesztutat, minden megállást kitartott gázzal teljesítettem. Az egy helyben álldogálás csak szükséges rossz a motorozásban, lássuk mi történik, ha megindul a Triumph?

Országútra érve érdemes újra elhelyezkedni a nyeregben. A defenzívebb városi testtartásból jó visszavenni, picit hátrébb csúszni, kényelmes tartást enged a régies formájú, ám ergonómikus ülés. Az első ordas gázfröccsöt késleltetem, a nyitott jet-sisakomban dögösen hörög a háromhengeres. Gázadásra puhán galoppozik odabent a 69 ló. Nincs szükség az erőszakos pörgetésre, 72 Nm-es nyomatékával bármelyik fokozatból azonnal meglódul. Hengereinek száma nem csupán matematikailag képez hidat a kettő- és négyhengeresek között. Tulajdonságai nem hasonlítanak egyikre sem, teljesen más élményt nyújt. Az üzemanyagot még karburátoron keresztül kapja, japán Keihinek táplálják a hat szívószelepet. Az égéstermék távozását ugyanennyi szelep segíti a kétoldalt levő kipufogókba. A váltó ötfokozatú, de a nyomatékban gazdag blokk bizony néha megzavart, hogy melyik gangban is gurulok. A magasabb fokozatot bennfelejtve is zokszó nélkül megindult.

Fogalmam sincs, milyen jellem lehetett az eredeti futómű, de ez az összeállítás tökéletesen támogatja a dinamikus túramotorozást. Nem sportmotor ez, nem tizenéves lánykáink gátlástalan, „még-a-gumit-is-lenyelem“ szerelméhez hasonlítható. Ez egy feszes harmincas, először udvarolni kell, de ha megvan a kulcsszó, akkor rafinált szeretkezés minden méter, és orgazmus az összes kanyar.

A kezelőszerveknek karaktere van: határozott a gázmarkolat ellenállása, a kuplungolásért és a fékezésért is tenni kell az izmoknak. Ha behúzzuk a fékkart, acélfonatos csövekben indul meg az olaj a négydugattyús Nissin fékek felé. A Daytona villával két féktárcsa is a Legendre költözött. Hatékonyságukat volt alkalmam tesztelni, sajnos sokaknak kényszerképzete, hogy a 2A Budapest-Vác között egy versenypálya. Jelentem, élek és a motor is egyben van, fékei színjelesre vizsgáztak.

Kiknek ajánlanám bátran a Triumph Legend TT-t? Dinamikus, könnyen kezelhető, nem csak kezdőknek tud örömet okozni: kiváló választás azoknak, akik egyedi gépet keresnek, ám a megbízhatóság is fontos nekik. Választhatók hozzá túrakellékek, alkalmas akár hosszabb utazásokhoz is. 15 literes tankjával kb. 280 km motorozható le. Hangja isteni, a prímszám alapú tervezés biztosítja az akusztikai hatást. A magyar piacon egy-másfél millió forint környékén vannak az eladó példányok.

Mindenképpen megfontolandó választás a Triumph azoknak, akik a hétköznapitól eltérő, exkluzív, ám kedvező árú motort szeretnének. Tény, hogy nem alkalmi numera, de egyszer eljön az idő, amikor már érdemes megállapodni.