Alig hét évet kellett várni a megfelelő alkalomra a kitalált hosszú hétvégés gurláshoz.
Sportmotoroknak való útvonalat is lehet találni, de az igazán jó helyekhez nem árt az enduró.
Hatalmas Yamahacsoportteszt lett az augusztus végi gurulásból – már hagyománynak számító olvasói tesztünk során ezúttal a szlovák dombvidéket jártuk be.
Senki nem akarta elhinni, hogy lábon tette meg a 800 kilométert odafelé. És aztán ugyanennyit vissza.
Ha nem figyelsz, százhetvennél vagy egy pillanat alatt. A kontinenslépő motoron kontinensléptékben is gondolkodunk.
Motorozott már harmincéves gépen? Ketten? Csomagokkal? És a Dolomitokban?
Itt van Németország legnagyobb vízesése, piactere, kupolája és kakukkos órája. A feketeerdő tortán meg van hab is.
Igazi vad tájak, enduróknak való ismeretlen terep és régi történelmi emlékek.
Krakkót az 1241-es tatárjárás óta minden pusztítás elkerülte, ezért hihetetlen építészeti értékeket őrzött meg a múltból.
Bemotorozunk a hegybe, a sziklában kanyarodunk, és száz méter után a várudvaron találjuk magunkat.
Szlovénia az új 10-ek közül az egyik legfejlettebb ország. Ottjártunkkor erről magunk is meggyőződhettünk, de nem ezért indultunk. Két 600-as túraenduró várta a Júliai Alpok hegyi (hadi) útjait.
A téli síelések után nagyon vártuk, hogy mikor mehetünk két keréken is a hegyekbe.
Egészen a történelmi Magyarország határáig kalandoztunk: eljutottunk a Békás-szoroshoz, a Gyimesekbe és Kézdivásárhely környékére is.
Ragaszkodom hozzá, hogy minden évre jusson pár nap a tengerparton. A magyar tenger helyett egyre többen választják a horvátokét, és az sem mellékes, hogy a nagyjából 650 kilométeres út hét-nyolc óra alatt letudható.
Május 28-án nyolc motor várakozott az M7-es elején lévő gyorsbüfé parkolójában.
A hágó pontosan négyszáz kilométerre van a nagylaki határátkelőhelytől, innen célszerű kezdeni utunkat.
Ezt az Aucklandtól kb. 150 km-re lévő helyet az úristen is motorozásra teremtette.
Ausztriában jó dolga van a motorosnak.
Ide, vagyis Kalotaszentkirályra igyekeztünk, hogy magunk ítélhessük meg ezt az országrészt.
A Tarvízióig vezető első etap különösebb esemény nélkül telt, hacsak azt nem számítjuk, hogy a Nevadából kifogyott a benzin.
Ki akartam szabadulni a tokyo-i betondzsungelből, olyan helyet kerestem, ahol sok a látnivaló és kevés az ember.
A BMW 1150 GS nyergében vágtunk neki az izgalmasnak ígérkező útnak.